Fa jen
Fa jen ( ) | |
A Fa jen ( ) hagyományos kiadásának címlapja | |
Szerző | Jang Hsziung ( ) |
Ország | Nyugati Han-kori Kína |
Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
Téma | filozófia |
Műfaj | filozófiai értekező próza |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | i. sz. 4 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fa jen ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Fa jen | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 法言 |
Egyszerűsített kínai | 法言 |
Mandarin pinjin | Fǎ yán |
Wade–Giles | Fa3 Yen2 |
A Fa jen ( ) (szó szerint: „Példamutató mondások”) a Han-kori filozófus, Jang Hsziung ( ) műve, amelyben az ortodox konfuciánus nézeteit fejti ki.
Keletkezése
[szerkesztés]a Beszélgetések és mondások mintájára összeállított Fa jen ( ) keletkezése azon beszélgetéseknek köszönhető, melyek során a tanítványai gyakorta kérdezgették Jang Hsziung ( )ot a Konfuciusz és Sze-ma Csien ( ) szavai közötti eltérésekről. A mester válaszaiból született végül a mű, i. sz. 4-ben.[1]
Tartalma, szerkezete
[szerkesztés]Jang Hsziung ( ), aki az úgynevezett „régi szövegek iskolája” nevű filológia–filozófiai irányzat kiemelkedő képviselője volt ebben a művében fejti ortodox konfuciánus nézeteit, amelynek kritikus, racionalista szemléletével a Tung Csung-su ( )-féle apokrifiák vallásos misztikájával történő szembefordulás.
A 13 fejezetes filozófiai traktátus hat (1., 3., 4., 5., 12.) fejezete olvasható szemelvényes formában Tőkei Ferenc fordításában.[2]
Hivatkozások
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tőkei 1986. 148. o.
- ↑ Tőkei 1986. 151–162. o.
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Tőkei Ferenc 1986: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4296 X