Fekete Mihály (matematikus)
| Fekete Mihály | |
 | |
| Született | Schwarcz Mihály 1886. július 19. Zenta |
| Elhunyt | 1957. május 13. (70 évesen) Jeruzsálem |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | matematikus |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1909) |
| Kitüntetései | Izrael-díj (1955)[1] |
| Sírhelye | Har HaMenuchot[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekete Mihály (1899-ig Schwarcz)[3] (Zenta, 1886. július 19. – Jeruzsálem, 1957. május 13.) magyar-izraeli matematikus.
Életútja
[szerkesztés]Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, 1909-ben doktori címet kapott. Ezután egy évet Göttingenben, Landau mellett töltött. Budapestre hazatérve Beke Manó tanársegédje lett a Tudományegyetemen. Fejér Lipót hatására analízissel kezdett foglalkozni. 1914-1920 között a budapesti egyetemen az analízis magántanára és különböző középiskolákban tanár. 1920-ban állásait elveszítve a Pesti Izraelita Hitközség Főgimnáziumának tanára. 1928-ban a Jeruzsálemi Héber Egyetemen kezdett el dolgozni, egy évig mint előadó, majd 1955-ös nyugdíjazásáig az egyetem Matematikai Intézetének igazgatója. 1935-36-ban a Természettudományi Kar dékánja, majd 1945-48 között az egyetem rektora.
Matematikai eredményei
[szerkesztés]79 cikke többnyire valós és komplex függvénytannal és approximációelmélettel foglalkozott. Ő definiálta a transzfinit átmérő fogalmát. Igazolta, hogy minden kompakt végtelen halmaz transzfinit átmérője megegyezik Csebisev-állandójával. Foglalkozott sorok szummálhatósági kérdéseivel is. Tanulmányozta azt a kérdést, hogy egy kompakt halmazon adott polinom mikor approximálható egész együtthatós polinomokkal. Igazolta, hogy egy C[0,1]-beli függvény pontosan akkor közelíthető egész együtthatós polinomokkal, ha f(0), f(1) egészek. Ha viszont , ahol , akkor f csak úgy lehet approximálható egész együtthatós polinomokkal, ha maga is az. Tiszteletére Fekete-polinomoknak nevezik az
![{\displaystyle f\in C[a,b]}](/media/api/rest_v1/media/math/render/svg/18a75183a73efed5373e1d10284bceb0c4e48741)
polinomokat, ahol p prímszám és a Legendre-szimbólum.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Izrael-díj. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ A Belügyminisztérium 1899. évi 76047. sz. rendelete. MNL-OL 30792. mikrofilm 980. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 36. oldal 45. sor.
Források
[szerkesztés]- Emlékére készült honlap Zentán.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
