Ugrás a tartalomhoz

Finta Sándor (szobrász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Finta Sándor
Műtermében (1939)
Műtermében (1939)
Született1881. június 12.[1][2]
Túrkeve
Elhunyt1958. augusztus 3. (77 évesen)[2]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Finta Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a szobrászművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Finta Sándor (egyértelműsítő lap).

Finta Sándor, Alexander Finta (angolul: Alexander Finta; Túrkeve, 1881. június 12. – Los Angeles, 1958. augusztus 3.) szobrász- és éremművész.

Életrajz

[szerkesztés]

Elemi iskoláit Túrkevén végezte, ezután a család Nagyváradra költözött. A nagy szegénység miatt Sándort nagybátyjához, Finta Miklós csikóshoz adta a család csikósbojtárnak Túrkeve mellé, itt fedezte fel Herman Ottó az értelmes és ügyes Sándor gyereket, ösztöndíjat szerzett neki, hogy tanulhasson. Elvégezte a polgári iskolát, majd a kassai Első Ipariskolában gépésznek tanult, vasúttiszti iskolai képesítést is szerzett. Egy tragikusan végződő családi esemény után a szamosújvári várbörtönbe került , ahol az ekkor már Párizsban élő öccse, Finta Gergely (Zádory Oszkár) hatására fafaragással kezdett foglalkozni, s még szabadulása előtt országos hírnévre tett szert. A börtönből 1913-ban szabadult, Túrkevére költözött, itt megnősült, született egy fia. Részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült, de a kórházban sem tétlenkedett, szobrokat faragott.

Jelentős köztéri megbízásokat kapott az első világháború után, szobrai láthatók Nyitrán,[3] Hevesben, Kecskeméten, Csurgón és Budapesten, a Kerepesi temetőben. 1920-ban második feleségével, Kántor Kata iparművésszel Brazíliában telepedett le. Az 1922-ben megrendezett Rio de Janeiró-i világkiállítás szobrász igazgatója volt. Sikert aratott a Rio de Janeiró-ban álló Erő c. monumentális szobra. Állami megbízásra megtervezte II. Péter (Dom Pedro II), az utolsó brazil császár mauzóleumát. Brazíliai tartózkodása alatt megismerkedett az indiánok életével, s ez új témát jelentett művészetében. 1923-ban feleségével New Yorkba költözött. 1925-ben egyik emlékérmével megnyerte a New York-i Author’s Club Walt Whitman pályázatát. Feleségével létrehozta a Finta Stúdiót, rendszeresen kiállítottak New York-i tárlatokon. 1929-ben beválasztották a New York-i Művészeti Akadémia tagjai közé. Az 1930-as években több köztéri alkotását állították fel, amerikai és magyar közéleti személyiségekről, művészekről készített plaketteket. New Yorkban művészeti iskolát alapított, művészeti kritikákat írt. Mint szobrász, hamarosan a legismertebbek egyike lett, pályázatokat nyert és a kint élő magyarság egyik szellemi vezetőjeként élénk közéleti tevékenységet is folytatott. Igen sokat tett annak érdekében, hogy Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse Amerika-szerte ismertté váljon. 1932-ben megjelent a Herdboy of Hungary (=A kisbojtár) című ifjúsági regénye, saját illusztrációival. 1939-ben a Poe Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1927-ben Hayes kardinálisról készített portréja a New York-i Metropolitan Múzeumban látható.

A második világháború idején feleségével együtt Los Angeles-be költözött, ott alkotott tovább. 1948-ban megkapta a Painters and Sculptors Club (festők és szobrászok klubja) 25 éves fennállására kiadott jubileumi aranyérmet, 1950-ben a Hors Concour kitüntetést. 1956-ban a National Academy of Political Science of America választotta tagjai közé. 1957-ben készített egy emléktáblát, vagy ha úgy tetszik cégtáblát Haraszthy Ágoston és fia tiszteletére, köztudomású, hogy Haraszty Ágoston volt a floridai "tokaji" szőlőtermesztés úttörője. A táblán puttonyos magyar szőlőszedőket és szőlővesszőket ültető amerikaikat ábrázolt Finta, mindezek felett szőlőfürtöt tartó alak. Finta 1958-ban Los Angeles-ben halt meg szívroham következtében. Hagyatékát özvegye küldte haza a magyar állam költségén, végakaratának megfelelően a túrkevei Finta Múzeum őrzi. A túrkevei múzeumot bővíteni kellett a hagyaték elhelyezése céljából, de még így is raktározásra szorul a hagyaték egy része.

Finta Sándor műtermében az ő egyik lovas szobrával (1939)

Egyéni kiállítások itthon

[szerkesztés]
  • 1962 – Finta Múzeum, Túrkeve
  • 1965 – Szigligeti Színház, Szolnok
  • 1967 – Finta Múzeum, Túrkeve (Finta Gergellyel, állandó kiállítás)
  • 1980 – A Finta-család grafikái, Finta Múzeum, Túrkeve
  • 1980 – Finta Múzeum, Túrkeve (újrarendezett állandó kiállítás)

Válogatott csoportos kiállítások itthon

[szerkesztés]

Köztéri művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Kossuth szobor(1915, Kondoros)
  • Hősi emlékmű (1916, Nyitra)
  • Hősi emlékmű (1917, Hatvan) Az 1917-ben felavatott katonát ábrázoló szobor volt az első az országban, amely az első világégés elhunytaira emlékezik
  • Honvédszobor (1918, Pöstyén)
  • Hősi emlékmű (1918, Heves)
  • Hősi emlékmű (1918, Kecskemét)
  • Katona József-emlékmű (1918, Kecskemét)
  • Mérei Adolf síremléke (1918, Farkasréti temető)
  • Petőfi-mellszobor (1930, Cleveland, Közkönyvtár, USA)
  • Whitman-emléktábla (1931, Brooklyn, New York)
  • Kováts Mihály ezredes emléktáblája (1940, New York)
  • Kossuth-emléktábla (1949, Pittsburgh, Sheraton Hotel, USA)
  • Madách-mellszobor (1950, Cleveland)
  • Kossuth-emléktábla (1952, St. Louis, USA)
  • Kossuth-mellszobor (1954, Los Angeles)
  • Kovács Mihály-emléktábla (1955, Charleston, USA).
  • A Forradalmi Karhatalmi Bizottság Emléktáblája (1957), felavatták 1996, Budapest, V. ker., Deák Ferenc u. 16-18

Művek közgyűjteményekben

[szerkesztés]
  • Finta Múzeum, Túrkeve
  • Metropolitan Museum, New York
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Kötetei

[szerkesztés]
  • Herdboy Of Hungary (New York – London; Harper, 1932) / A kisbojtár (Budapest; R-Forma Kiadó, 1990)[4]
  • Herdboy of Hungary (New York, 1932)
  • Big Game Hunters (New York, 1936)
  • The Secret of the Great Monkey (New York, 1938; Budapest, 1942)
  • My Brothers and I (New York, 1940).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Finta, Alexander, 2017. október 9., Alexander Finta
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Mártonvölgyi László 1976: Kultúrtörténeti jegyzetek. Irodalmi Szemle
  4. ↑ Finta köteteit saját illusztrációival jelentette meg.

Források

[szerkesztés]
  • Turkevei Alkotók Lapja, Finta Sándor / Alexander Finta
  • Talpalló Piroska: Túrkeve lexikona, Túrkeve, 2000.
  • Dr. Bobula Ida: Táltos az ecsegi lápban; Forrás: Dr. Bobula Ida: A magyar nép eredete, 2000. 156-160 old
  • Dojcsák Győző: Amerikai Magyar Történetek – Finta Sándor emléke, 221–230 oldal, Ifjúsági és Lapkiadó, 1985.
  • Györffy Lajos–Egri Mária: A Finta művésztestvérek élete és munkássága, Szolnok, 1971.
  • Az ecsegi kisbojtár csodás története=Szolnok Megyei Néplap 1981. június 28. 8–9. oldal.
  • Tiszai Lajos: In memoriam F.S.=Túrkeve, 1993. augusztus 13.
  • Bálint Aladár: A Finta-eset, Nyugat, 1913. augusztus 16.
  • Dr. Szendrei J.-Szentiványi Gy.: Magyar Képzőművészeti Lexikona I., Budapest, 1915 (irod.-mal)
  • Huszár L.-Procopius B.: Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn, Budapest, 1932
  • Fodor M.: A túrkevei Finta Emlékkiállítás, Jászkunság, 1962/12.
  • N. Pénzes Éva.: Finták emlékkiállítása Túrkevén, Művészet, 1963/4.
  • Lengyel Alfonz.: The Life and Art Alexander Finta, Washington, 1964
  • Gosztonyi J.: XX. századi magyar éremművészek külföldön, A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1971, Budapest, 1972
  • Egri Mária: (kat., bev. tan., Túrkeve, 1977)
  • Mártonvölgyi L.: Finták szlovákiai emlékei, Jászkunság, 1981/8.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Finta_Sándor_(szobrász)&oldid=26783022”