Fischer random sakk
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A Fischer random sakk vagy Sakk960 egy Bobby Fischer által létrehozott sakkváltozat. Először 1996. június 19-én mutatták be Buenos Airesben, míg az első gyakorlati játszmára Fischer és a Fülöp-szigeteki Eugenio Torre nagymester között 1996. július 12-én La Platában került sor.[1] Fischer célja egy olyan sakkváltozat létrehozása volt, amelyben a kreativitás és a tehetség fontosabb, mint a megnyitások memorizálása és elemzése. Éppen ezért a Fischer random sakkban a játszma kezdésekor a bábuk elhelyezése többféleképpen történhet, bizonyos szabályok betartásával. Összesen 960-féle megengedett alapállás létezik, ezért használják erre a sakkváltozatra a Sakk960 megnevezést is.
Szabályok
[szerkesztés]A játszma előtt a figurákat véletlenszerűen, de bizonyos szabályok betartásával állítják fel. A figurák ugyanúgy lépnek és ütnek, mint a hagyományos sakkban. A játék célja itt is az ellenfél királyának mattolása.
Alapállás szabályai
[szerkesztés]Alapállásban a gyalogok ugyanúgy helyezkednek el, mint a hagyományos sakkban (2. és 7. sor). A többi figurát az 1. és a 8. sorra véletlenszerűen helyezik el, az alábbi szabályok figyelembevételével:
- A király a bástyák között foglal helyet.
- A futók ellentétes színű mezőn állnak.
- A sötét figurák a megfelelő világos figurákkal szemben kezdik a játékot (például ha a világos király az f1 mezőn áll, a sötét király az f8 mezőre kerül).
Alapállás meghatározása
[szerkesztés]Sok módszer létezik az alaphelyzet felállítására. Gyakran használják például Hans L. Bodlaender eljárását, melyhez mindössze egy hatoldalú dobókockára van szükség. Ez a játék megkezdése előtt az alábbiak szerint történik:
- Dobjunk a kockával, majd helyezzük egy világos futárt, a balról számított megfelelő sötét színű mezőre. Például az 1-es az első bal oldali sötét mezőt. jelöli (a1), 2-es balról a második sötét színű mezőt (c1), 3-as a harmadikat (e1), és 4-es a negyediket (g1). Mivel nincs több sötét mező egy sorban, 5-ös vagy 6-os dobás esetén dobjunk újra.
- Dobjunk a dobókockával, majd helyezzük a másik világos futárt, a megfelelő világos színű mezőre. (1 esetén b1, 2 esetén d1, stb.). 5 vagy 6 esetén dobjunk újra.
- Dobjunk a kockával, helyezzük a vezért a megfelelő üres helyre (hagyjuk ki a foglalt mezőket). Tehát, az 1-es dobásnál az első (balszélső) üres helyre kell tenni a vezért, míg 6-osnál a hatodik (jobbszélső) üres helyre.
- Dobjunk a kockával, hasonló módon helyezzük el az egyik huszárt a megfelelő üres mezőn. 6-os esetén dobjunk újra.
- Dobjunk a kockával, ismételjük meg a folyamatot a másik huszárral is. 5 vagy 6 esetén dobjunk újra.
- Három szabad mező marad ezután az alapsorban. Helyezzük a királyt a középső mezőre, a bástyákat pedig a maradék két helyre.
- A következő sorban a megszokott módon állítsuk fel a gyalogokat, tükrözzük át világos állását sötét térfelére (tehát sötét a8-as mezőjén ugyanolyan fajta figurának kell állnia, mint világos a1-en, persze a futárok ellentétes színű mezőn fognak állni).
Ezzel az eljárással egyenlő eséllyel fordul elő mind a 960 lehetséges pozíció. Ebben benne van a hagyományos sakk felállás is (2-3-3-2-3 vagy 2-3-3-4-2 dobások után).
Azt is könnyen megérthetjük, miért pont 960 állás variáció jöhet létre. A futók 4 mezőre, a vezér 6, az egyik huszár 5, a másik 4 helyre kerülhet. Ekkor három szabad mező marad, melyből a középsőre kötelezően a király, a szélsőkre a bástyák kerülnek. Tehát 4×4×6×5×4 = 1920 variáció lehetséges, ha megkülönböztetnénk egymástól a két huszárt. De mivel játék alatt nem teszünk különbséget közöttük, vagyis semmin nem változtatna, ha megcserélnénk a két huszárunkat, ezért a felállások száma csak fele ennyi, így 1920/2 = 960 egymástól megkülönböztethető állást kapunk. Bár ezen pozíciók fele tükörképe a másik felének, a sáncolásra vonatkozó szabályok megőriznek némi aszimmetriát a játékból.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eric van Reem: The birth of Fischer Random Chess (angol nyelven). chessvariants.com. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chess960 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Fischer Random Chess, The Chess Variant Pages (angolul)
- Zöld Sakk – Sakk 960, online lehet játszani másokkal