Göndör Ferenc
Göndör Ferenc | |
Született | Krausz Ferenc 1885. december 7. Bihardiószeg |
Elhunyt | 1954. június 1. (68 évesen) New York |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | újságíró |
A Wikimédia Commons tartalmaz Göndör Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Göndör Ferenc, 1911-ig Krausz[1] (Bihardiószeg, 1885. december 7. – New York, 1954. június 1.) újságíró.
Életpályája
[szerkesztés]Pályafutását Nagyváradon kezdte, ahol rövid ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa volt. Később Kaposváron a Somogyi Naplót szerkesztette. Felesége Pogány Ilona,[2] Pogány József a Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosának nővére volt. 1912-ben Budapestre költözött és előbb a Népszava, majd a Déli Hírlap munkatársa lett. 1918. október 1-jétől megindította az Ember című hetilapot. A Tanácsköztársaság idején az újságíró-szakszervezet és a sajtódirektórium elnöke lett, de később szembefordult a proletárdiktatúrával.
„Rövid sajtóharc bontakozott ki a Népszava és a Vörös Ujság között, amely a kommunista vonal győzelmével végződött; az egyesült párt vezetősége Lukács György mellett foglalt állást, és néhány hétre betiltották a támadást megindító Az Embert, Göndör Ferenc folyóiratát. Ennek a vitának jelentősége volt a forradalmi szocialista irodalom további fejlődése szempontjából is, mert leleplezte az irodalmi szociáldemokratizmus helytelen elvi vonalát és káros gyakorlatát a proletárdiktatúra körülményei között, s az elvi tisztázásnak ez a folyamata lehetővé tette a munkásosztályhoz hű szociáldemokrata írók nézeteinek tisztázását és közeledését a forradalmi szocialista irodalomhoz. Ugyanakkor – a későbbiek során – a vita annyiban nehezítette az aktivisták és Kun Béla közötti nézeteltérés teljes elvi tisztázását, hogy Kun Béla elítélő megjegyzése után Göndör Ferenc és elvbarátai megújuló erővel indítottak igazságtalan, a formalista mozzanatokat gúnyosan túlhangsúlyozó támadásokat Az Ember és a Színházi Élet hasábjain a Ma írói ellen, ami az amúgy is nehéz helyzetet még jobban elmérgesítette.”
– A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE - Elvi viták az irodalomban[3]
A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, és ott 1926-ban újra kiadta Az Embert. Később kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban telepedett le, ahol haláláig hetilapjának kiadója és szerkesztője volt.
Főbb művei
[szerkesztés]- Hárman (antológia, Szederkényi Anna és Haraszthy Lajos verseivel együtt, a kötethez Ady Endre írt előszót, Kaposvár, 1906)
- A háború nyomában (Budapest, 1915, Dick Manó Kiadása )
- Tartalom
- Az olvasóhoz 3
- Oroszlengyelország:
- A háboru nyomában 5
- Utazás Oroszlengyelországban 10
- Novoradomsk és Pietrkov 17
- Lodzban 23
- Hindenburgnagyfalu 31
- A lövészárokban 35
- Galicia:
- Este - Delatynban 44
- Delatyn - napsütésben 49
- A nadvornai romok között 58
- Ágyuszó 62
- A fölszabadított Kolomeában 65
- Sanok, a halott város 71
- A nadvornai csatatéren 76
- A galiciai országuton 83
- Meggyalázott leányok 89
- Egy éjszaka Przemysl alatt 99
- A tarnovi csatatéren 107
- Rosenblut Sala regénye 112
- Schor, a tarnovi szabó 126
- Lemberg 135
- Lembergi temetőben 147
- Magyar földön:
- Vergődő hősök között 155
- Lövik a zborói oroszt 163
- Az elfelejtett Przemyslben 171
- Olasz fronton:
- Ostromtűzben az Isonzónál 181
- Olasz hegyek között 202
- Tartalom
- A szenvedések országútján (háborús följegyzések, Budapest, 1916, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. )
- Szerb szocialisták a háborúban (Budapest, 1917, Népszava-Könyvkereskedés Kiadása )
- Vallomások könyve (Bécs, 1922)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Belügyminisztérium 1911. évi 66356. sz. rendelete.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 2210/1918. folyószáma alatt.
- ↑ A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE
Irodalom
[szerkesztés]- Nádass József: Nehéz leltár (Budapest, 1963)
- Gyetvai János: Két világ között (Budapest, 1963)
Források
[szerkesztés]- Göndör Ferenc - Magyar életrajzi lexikon
- Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia
- Havas Gyula: Göndör Ferenc: Szerb szocialisták a háborúban, Nyugat 1917. 17. szám
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.