Gao
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Gao | |
 | |
| I. Aszkia Mohammad sírja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Mali |
| Régió | Gao régió |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 483 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 226 m |
| Időzóna | GMT (UTC0) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 16° 16′, ny. h. 0° 03′16.266667°N 0.050000°WKoordináták: é. sz. 16° 16′, ny. h. 0° 03′16.266667°N 0.050000°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gao témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gao város Kelet-Maliban, a Niger folyó jobb partján. 320 km-re délkeletre fekszik Timbuktutól a Tilemsi-völgyben. Gao a róla elnevezett régió fővárosa. Lakossága 2009-ben 86 663 fő volt. Miután tuareg lázadók 2012 tavaszán megszállták a területet és kikiáltották a de facto Azawad szakadár államot Gao lett az újdonsült állam fővárosa is.
Történelme során Gao fontos kereskedelmi központ volt, és nagy szerepet játszott a nyugat-szaharai kereskedelemben. Külső arab források szerint Gao már a 9. században fontos hatalmi szerepet töltött be a régióban, és a 10. század végén már muszlim uralkodója volt a városnak. A 13. század vége felé a város elvesztette függetlenségét, és a Mali Birodalom része lett. A 15. században azonban Szunni Ali szongai király uralma alatt (1464–1492) visszanyerte függetlenségét, és az újonnan megalakult Szongai Birodalom fővárosa lett. A birodalom összeomlása után Gao a marokkói invázió áldozata lett, és erős hanyatlásnak indult. Mikor Henrich Barth európai felfedező 1854-ben eljutott a városba, mindössze 300 nádkunyhót talált az egykori fényűző főváros helyén. Gao jelentéktelen falucska maradt egészen a 20. század elejéig, mikor a francia gyarmatosítók jelentős kikötőt és gyarmati bázist hoztak létre a településen. A város lakossága innentől kezdett intenzíven növekedni.
A városban főleg a szongai nyelvet beszélik, lakossága nagy részét is a szongaiok teszik ki. Rajtuk kívül több népcsoport képviselői is lakják a várost, mint a tuaregek és a nyugat-mali bambarák. Gao szongai hagyományaival és fesztiváljaival a szongaiok kulturális központjának is tekinthető.[1]
A város fő látványossága I. Aszkia Mohammad, a nagytiszteletű szongai uralkodó sírja, amely az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. A 17 méter magas piramisszerű síremlék magába foglal egy kisebb mecsetet is. A sír az iszlám építészet e stílusának, mely hamar elterjedt a régióban, az első képviselője.[2] A sír mellett még híres látnivaló a város legnagyobb mecsete, a Gao-mecset, valamint a Száhel-övezetet bemutató múzeum. Gao környékén található a hatalmas La Dune Rose elnevezésű homokdűne is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Festival des arts et cultures Songhay: Un facteur d’épanouissement de la région de Gao, Cikk a Les Echos francia napilap 2007. február 14-ei számából.
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Tomb_of_Askia I. Askia Mohammad sírjáról írt angol nyelvű cikk
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gao című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
