Grein

Grein
Grein címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Járás	Pergi járás
Polgármester	Rainer Johannes Barth (ÖVP)
Irányítószám	4360
Körzethívószám	07268
Forgalmi rendszám	PE
Testvérvárosok	Lista Neckarsteinach Hluboká nad Vltavou
Népesség
Teljes népesség	2926 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	239 m
Legmagasabb pont	293 m
Terület	18,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 41″, k. h. 14° 51′ 02″48.228055555556, 14.850555555556
Grein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Grein témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grein, település Felső-Ausztriában, a Pergi kerületben. Földrajzilag a tizenötödik legnagyobb, és a lakosság száma alapján a hetedik legnagyobb település a járásban.Tengerszint feletti magassága 239 méter, területe 18,41 km².

Elhelyezkedése

Grein a tartományi főváros Linz központjától 55 kilométerre keletre, a keskeny Duna-völgy egy kis kiszélesedésében, a Duna közvetlen közelében fekvő település. Grein Bad Kreuzen, Sankt Nikola an der Donau, Neustadtl an der Donau, Ardagger és Saxen településekkel határos.

Földrajza

A község területe 18,42 négyzetkilométer. Legnagyobb kiterjedése kelet–nyugati irányban 5,5, észak–déli irányban 7,2 km.

Grein a gránit és gneisz fennsík része, a csehországi Massif osztrák része. A falutól keletre található a Gießenbach patak, amely a Stillensteinklamm formái előtt ömlik a Dunába.

A község kerületekre van osztva: Dornach (63) Grein (2141), Greinburg (175), Herdmann (84), Lehen (132) Lettental (180), Oberbergen (68), Panholz (95), Ufer (155 ) és Würzenberg . A zárójelben lévő számok jelentik a lakosság száma 2001-ben.

Története

Grein 1679-ben

Gern a dunai hajóforgalomnak köszönhetően vált virágzó településsé. Nevét 1220–1240 között említették először Grein (Grine, Griene) néven.

A Böhm háborúk egyebek Waldhausen im Strudengau és Klam elpusztult is fenyegette Grein. 1476-ban a Scherffenbergi győztes csata alkalmával Grein is a lángok martaléka lett. Még 1490-ben sem épült teljesen újra. 1491-ben III. Friedrich királytól mezővárosi rangot is kapott a település.

A későbbi kormányzó Felső-Ausztria és Grein ura, Jakob Löbl (1592–1602) vezette, az ellenreformációt, amely alatt a polgárok evangélikussá lettek.

1642-ben nagy tűzvész pusztított Greinben. Mivel a hely a tranzit csapatok útvonalába esett, Grein ismétlődő károkat szenvedett, beleértve azt az időt is, amikor az Ysper magyar határ volt, valamint a török és a francia háborúk idején is.

1918 óta a hely Felső-Ausztriához tartozik. Miután Ausztriát a német birodalom 1938. március 13-án bekebelezte a hely a Felső-Dunához tartozott. 1945-ben rövid ideig Grein az USA-, és 1945. május 9-től 1955-ig az orosz megszállási övezethez tartozott.

Nevezetességek

• Greinburgi kastély
• Múzeum
• Városi színház a régi tanácsház épületében

Természeti látnivalók

• Erdei táj a Duna és annak szűkülete a Strudengau bejáratnál.
• Stillensteinklamm Gießenbach, egy 200 méter mély szurdok látványos sziklaalakzatokkal, 2 km-re a falutól keletre.

Itt születtek, itt éltek

• John Tichtel (*1445–1450 körül; † 1503–1506 körül, Bécs), osztrák orvos és humanista
• Franz Xaver Amand Berghofer (* 1745, † 1825), tanár, irodalomkritikus, író

Személyiségek, akiknek kapcsolatuk volt Greinnel

• A Szász-Coburg és Gotha hercegi család, a Greinburgi vár tulajdonosai
• Viktória Aliz schleswig-holsteini hercegnő szász-coburgi és gothai hercegné tagja a brit királyi családnak, 1970-ben a greinburgi kastélyban hunyt el.
• Johann Leopold Szász-Coburg és Gotha hercege, német nemes, a greinburgi kastélyban halt meg.
• Friedrich Jósiás Szász-Coburg és Gotha hercege, Grein díszpolgára, mivel 1988. november 23-ára helyreállíttatta a greinburgi kastélyt (†1998).

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•