Gyermek- és családi mesék

Gyermek- és családi mesék
Az 1819-es kiadás címoldala
Szerző	Jacob Grimm Wilhelm Grimm
Eredeti cím	Kinder- und Hausmärchen
Ország	Németország
Nyelv	német
Téma	német irodalom, romantika
Műfaj	mesegyűjtemény
Kiadás
Kiadás dátuma	1812
Magyar kiadó	Magvető Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma	1989
Fordító	Adamik Lajos, Márton László
Illusztrátor	Ludwig Richter
Borítógrafika	Ludwig Richter
Média típusa	könyv
Oldalak száma	678 (1989)
ISBN	ISBN 9631422291 (1989)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermek- és családi mesék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wilhelm Grimm

Jacob Grimm

Grimm fivérek

A Gyermek- és családi mesék (németül: Kinder- und Hausmärchen) Jacob és Wilhelm Grimm 1812 és 1857 között megjelent népmesegyűjteménye, a világ egyik legismertebb mesegyűjteménye, melyet az UNESCO 2005-ben a világörökség részévé nyilvánított. A benne foglalt történeteket rengetegszer dolgozták és dolgozzák fel máig a filmművészetben, színházban, zenében egyaránt, többek között Walt Disney is filmesített és merített a gyűjteményből. A német romantika egyik jelentős alkotása, olyan közismert meséket tartalmaz, mint a Jancsi és Juliska, Hófehérke, Hamupipőke és még rengeteg olyan német népmesét, melyek addig szájhagyomány útján terjedtek, és a Grimm testvérek tettek híressé. A Grimm testvérek voltak az elsők, akik arra törekedtek, hogy a történetek eredeti, népies nyelven legyenek leírva. A gyűjteményben szinte az összes meseműfaj fellelhető: tündérmese, fabula, állatmese, tréfás mese, találós mese egyaránt.

Kiadástörténet

Az első kiadás két részből állt, 1812-ben jelent meg az első, 86 történetet tartalmazva, a második 1815-ben, 70 történetet foglalva magába. A harmadik kiadás 1837-ben jelent meg, a negyedik 1840-ben, az ötödik 1843-ban, a hatodik 1850-ben és a hetedik, végső pedig 1857-ben. Az utolsó, 1857-es kiadás 211 mesét tartalmazott. Ezt az 1857-es végső kiadást fordította aztán le először szöveghűen Adamik Lajos és Márton László 1989-ben. Az első kiadásokat sok kritika érte, mivel elvileg gyermekmeséket tartalmaztak, mégis sokszor előfordultak bennük olyan dolgok, amiket nem a gyerekeknek szántak: például szexuális utalások vagy véres kegyetlenségek. Sok változtatáson mentek át a kiadások, a Grimm testvérek sok dolgon változtattak, enyhítettek. Például Hófehérke, valamint Jancsi és Juliska gonosztevője az első kiadásban a vér szerinti anyjuk volt, ezt a következő kiadásokban már mostohára változtatták a fivérek, vagy Rapunzel meséjében az első kiadásban szereplő szexuális utalásokat kivették. De sok kegyetlen, erőszakos elem a mesékben maradt, különösen, ha a gonosz büntetéséről volt szó.

1825-ben a testvérek kiadtak gyerek olvasók számára egy 50 mesét tartalmazó kötetet Kleine Ausgabe (Kis kiadás) címmel. Ez a gyerekváltozat még 10-szer került kiadásra 1825 és 1858 között.

Magyar kiadások és fordítások

Nagyon sokáig a Grimm-meséknek nem volt szöveghű magyar fordítása. A történeteket sokszor felvizezték, sok momentumot kihagytak belőlük, így 1989-ig igazából átdolgozásokról beszélhetünk.

Karády Ignác Regék. Nagyobb gyermekek számára című kötetét 1847-ben adták ki, melyben különböző német mesegyűjteményekből válogatott meséket és fordított magyarra, többek között a Grimm fivérek könyvéből is.

Az első fontos kiadás először 1861-ben jelent meg Nagy István fordításában, Gyermek- és házi regék címmel, két kötetben, mely 50 mesét tartalmazott.

A 20. század elején Benedek Elek ültetett át néhány mesét magyarra, és jelentetett meg A Grimm testvérek összegyűjtött meséi címmel. Sok magyar népmesei szófordulattal tűzdelte meg a meséket.

Az 1950-es években Rónay György 50 mesét fordított, illetve dolgozott át. 1959-ben Urbán Eszter tolmácsolásában 25 mese jelent meg a Ligetszépe című kötetben.

Az első teljes szöveghű magyar Grimm-fordítás 1989-ben jelent meg Gyermek- és családi mesék címmel a Magvető Könyvkiadónál, Márton László és Adamik Lajos fordításában. Ez volt az első olyan magyar fordítás, amelynél a szöveghűségre törekedtek a fordítók, így azokat a meséket, amelyek német tájnyelven íródtak, magyar tájnyelven fordították le. Így Hófehérke Hófejírke, Piroska pedig Pirosbúbocska címmel szerepel.

Hatása

A Gyermek- és családi mesék hatására sok országban elkezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni. Az oroszoknál Alekszander Afanaszjev, a norvégoknál Peter Christen Asbjørnsen és Jørgen Moe, az angoloknál Joseph Jacobs, az amerikaiaknál Jeremiah Curtin, a magyaroknál pedig Benedek Elek és Arany László kezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni.

A Gyermek- és családi mesékben szereplő történetek Adamik Lajos és Márton László fordítása alapján

Békakirály és Vashenrik (Der Froschkönig oder der eiserne Heinrich) Macska-egér barátság (Katze und Maus in Gesellschaft) Mária gyermeke (Marienkind) Mese a fiúról, aki világgá ment, hogy megtanuljon félni (Märchen von einem, der auszog das Fürchten zu lernen) A farkas és a hét kecskegida (Der Wolf und die sieben jungen Geißlein) A hűséges János (Der treue Johannes) A jó vásár (Der gute Handel) A furcsa hegedűs (Der wunderliche Spielmann) Tizenkét fivér (Die zwölf Brüder) Bitang csőcselék (Das Lumpengesindel) Bátyácska és húgocska (Brüderchen und Schwesterchen) Raponc (Rapunzel) A három erdei emberke (Die drei Männlein im Walde) A három fonóasszony (Die drei Spinnerinnen) Jánoska és Margitka (Hansel und Gretel) A kígyó három levele (Die drei Schlangenblätter) A fehér kígyó (Die weiße Schlange) Szalmaszál, parázs és babszem (Strohhalm, Kohle und Bohne) A halászrúl és az ű feleségirűl (Von dem Fischer und seiner Frau) A bátor szabócska (Das tapfere Schneiderlein) Hamupipőke (Aschenputtel) A rejtvény Az egérkéről, a madárról és a kolbászról (Von dem Mäuschen, Vögelchen und der Bratwurst) Holle asszony (Frau Holle) A hét holló (Die sieben Raben) Pirosbúbocska (Rotkäppchen) A brémai városi zenészek (Die Bremer Stadtmusikanten) Az éneklő csont (Der singende Knochen) Az ördög s az ő három arany hajaszála (Der Teufel mit den drei goldenen Haaren) Tetvecske és bolhácska (Läuschen und Flöhchen) A levágott kezű leány (Das Mädchen ohne Hände) Okos Jancsi (Der gescheite Hans) A háromféle nyelv (Die drei Sprachen) Az okos Elza (Die kluge Else) A szabó a mennyben (Der Schneider im Himmel) Terüljasztalka, Aranyszamár és Bujjkibunkó (Tischchen deck dich, Goldesel und Knüppel aus dem Sack) Hüvelyknőc (Daumling) Rókáné menyegzője (Die Hochzeit der Frau Füchsin) A prikulicsok (de említik A Pirkulicsok néven is) (Die Wichtelmänner) A haramia-vőlegény (Der Räuberbräutigam) Kosarasi úr (Herr Korbes) Komám uram Boszorák (Frau Trude) Akinek a halál volt a keresztapja (Der Gevatter Tod) Hüvelyktyű vándorútja (Daumerlings Wanderschaft) Ficseri-madár (Fitchers Vogel) Az gyalog fenyűrűl (Von dem Machandelboom) Az öreg Szultán (Der alte Sultan) A hat hattyú (Die sechs Schwäne) Csipkerózsika (Dornröschen) Lelencfiók (Fundevogel) Rigócsőr király (König Drosselbart) Hófejírke (Schneewittchen) A tarisznya a sipka, meg a sípocska (Der Ranzen, das Hütlein und das Hörnlein) Koppciherci (Rumpelstilzchen) Kedves Roland (Der Liebste Roland) Az aranymadár (Der goldene Vogel) A kutya meg a veréb (Der Hund und der Sperling) A Fergyó meg a Katóca (Der Frieder und das Katherlieschen) A két testvér (Die zwei Brüder) Fődi (Das Bürle) A méhkirálynő (Die Bienenkönigin) A három toll (Die drei Federn) Az aranylúd (Die goldene Gans) Gereznabarka (Allerleirauh) A nyulacskának az ő arája (Häschenbraut) A tizenkét vadász (Die zwölf Jäger) A zsibtolvajról meg az ő mesteréről (De Gaudeif un sien Meester) Jorinde és Joringel (Jorinde und Joringel) Három szerencsések (Die drei Glückskinder) Hatan megbirkóznak az egész világgal (Sechse kommen durch die ganze Welt) A farkas és az ember (Der Wolf und der Mensch) A farkas meg a róka (Der Wolf und der Fuchs) A róka meg a komaasszony (Der Fuchs und die Frau Gevatterin) A róka meg a macska (Der Fuchs und die Katze) A szegfű (Die Nelke) Eszes Marcsa (Die kluge Gretel) Öregapó meg az unokája (Der alte Großvater und der Enkel) A vízitündér (Die Wassernixe) A tyúkocska halálról (Von dem Tode des Hühnchens) Vidám Koma (Bruder Lustig) Kártyás Janó (De Spielhansl) Szerencsefi János (Hans im Glück) János nősül (Hans heiratet) A két aranygyermek (Die Goldkinder) A róka meg a ludak (Der Fuchs und die Gänse) A szegényember meg a gazdag (Der Arme und der Reiche) A daloló, szökellő süsetekmadár (Das singende springende Löweneckerchen) A libapásztorlány (Die Gänsemagd) Az ifjú óriás (Der junge Riese) Az föld béli emberkéről (Dat Erdmänneken) Az aranyhegy királya (Der König vom goldenen Berg) Hollólány (Die Raben) Az okos parasztlány (Die kluge Bauerntochter) Az öreg Hildebrand (Der alte Hildebrand) Az három madárkárúl (De drei Vügelkens) Az élet vize (Das Wasser des Lebens) Mindentudó Doktor (Doktor Allwissend) A palackba zárt szellem (Der Geist im Glas) Az ördög kormos komája (Des Teufels rußiger Bruder)

Medvebundás (Bärenhäuter) A sövénykirály és a medve (Der Zaunkönig und der Bär) Az édes kása (Der süße Brei) Eszesék (Die klugen Leute) Békamesék (Märchen von der Unke) A szegény molnárlegény meg a cica (Der arme Müllersbursch und das Kätzchen) A két vándor (Die beiden Wanderer) Sünöm János (Hans mein Igel) A halotti ingecske (Das Totenhemdchen) Tüske fogta zsidó (Der Jude im Dorn) A tanult vadász (Der gelernte Jäger) Az égből jött cséphadaró (Der Dreschflegel vom Himmel) Az keráloknak két gyermekekrűl (Die beiden Königskinder) Az okos szabócskáról (vom klugen Schneiderlein) A fényes Nap majd földeríti (Die klare Sonne bringt's an den Tag) A kék mécses (Das blaue Licht) A makacs gyermek (Das eigensinnige Kind) A három felcser (Die drei Feldscherer) Hét hős svábok (Die sieben Schwaben) A három iparoslegény (Die drei Handwerksburschen) A királyfi, aki nem ismerte a félelmet (Der Königssohn, der sich vor nichts fürchtete) A leveli szamár (Der Krautesel) Erdei anyó (Die alte im Wald) A három fivér (Die drei Brüder) Az ördög meg az öreganyja (Der Teufel und seine Großmutter) A hű valamint a hűtlen két Ferenándrúl (Ferenand getrü und Ferenand ungetrü) A vaskályha (Der Eisenofen) A lusta fonóasszony (Die faule Spinnerin) A négy nagy tudományú fivér (Die vier kunstreichen Brüder) Egyszemke, kétszemke és háromszemke (Einäuglein, Zweiäuglein und Dreiäuglein) Szép Katrinelje és Dirr-Durr Dörregi (Die schöne Katrinelje und Pif Paf Poltrie) A róka meg a ló (Der Fuchs und das Pferd) A széttáncolt cipellők (Die zertanzten Schuhe) A hat szolga (Die sechs Diener) Füstmenyasszony, Hómenyasszony (Die weiße und die schwarze Braut) Vasjános (Eisenhans) A három fekete királykisasszonykárúl (De drei schwatten Prinzessinnen) Knóistrúl meg az ő három fiárúl (Knoist un sine dre Sühne) A Brákelbűl való leányka (Dat Mäken von Brakel) Cselédnépség (Das Hausgesinde) Bárányka és Halacska (Das Lämmchen und das Fischchen) Szimelihegy (Simeliberg) Az vándor-útra való el-indulásrúl (Up Reisen gohn) Szamaracska (Das Eselein) A hálátlan fiú (Der undankbare Sohn) A répa (Die Rübe) A tűzönifjult apóka (Das junggeglühte Männlein) Az Úr jószága meg az ördögé (Des Herrn und des Teufels Getier) A kakasgerenda (Der Hahnenbalken) Az öreg koldusanyó (Die alte Bettelfrau) A három lusta (Die drei Faulen) Tizenkét lusta szolga (Die zwölf faulen Knechte) A pásztorfiúcska (Das Hirtenbüblein) A csillagtallérok (Die Sterntaler) Az ellopott krajcár (Der gestohlene Heller) A mátkanéző (Die Brautschau) A csiszladékok (Die Schlickerlinge) A veréb és az ő négy fia (Der Sperling und seine vier Kinder) Mese a lepénylesők országáról (Das Märchen vom Schlaraffenland) Dietmarscheni füllentős (Das dietmarsische Lügenmärchen) Találós mese (Rätselmärchen) Hófehérke és Rózsapiros (Schneeweißchen und Rosenrot) Az okos szolga (Der kluge Knecht) Az üvegkoporsó (Der gläserne Sarg) Lusta hencsi (Der faule Heinz) A griffmadár (Der Vogel Greif) Erős Jankó (Der starke Hans) A pógár a mennyben (Das Bürli im Himmel) Ösztövér bözsi (Die hagere Liese) Az erdei ház (Das Waldhaus) Jóban-rosszban osztozni (Lieb und Leid teilen) A királyka (Der Zaunkönig) A nyelvhal (Die Scholle) Bölömbika és Búbos banka (Rohrdommel und Wiedehopf) A bagoly (Die Eule) A hold (Der Mond) Az élet határa (Die Lebenszeit) A halál hírnökei (Die Boten des Todes) Dikics mester (Meister Pfriem) A libapásztorlány a kútnál (Die Gänsehirtin am Brunnen) Éva más-másrendű gyermekei (Die ungleichen Kinder Evas) A tó tündére (Die Nixe im Teich) A picinyek ajándéka (Die Geschenke des kleinen Volkes) A szabó és az óriás (Der Riese und der Schneider) A patkószeg (Der Nagel) A szegény fiú sírja (Der arme Junge im Grab) Az igazi menyasszony (Die wahre Brau) A nyúl meg a sün (Der Hase und der Igel) Az orsó, a vetélő és a tű (Spindel, Weberschiffchen und Nadel) A paraszt és az ördög (Der Bauer und der Teufel) Morzsák az asztalról (Die Brosamen auf dem Tisch) A tengerimalac (Das Meerhäschen) A tolvajmester (Der Meisterdieb) A doboslegény (Der Trommler) A kalász (Die Kornähre) A sírhalom (Der Grabhügel) Vén Ringyrongy (Oll Rinkrank) A kristálygömb (Die Kristallkugel) Mandaléna kisasszony (Jungfrau Maleen) A bivalybőr csizma (Der Stiefel von Büffelleder) Az aranykulcs (Der goldene Schlüssel)

Az utolsó kiadásból kihagyott mesék

Az alábbi felsorolás az utolsó 1857-es kiadásból kihagyott történetek címeit tartalmazza. Ezek a mesék magyarul először Adamik Lajos és Márton László fordításában jelentek meg a Kalligram Könyvkiadónál, Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm mesék címmel, 2016-ban.

• A csalogány és a kuszma (Von der Nachtigall und der Blindschleiche)
• A levágott kéz (Die Hand mit dem Messer)
• A gyerekek, akik bölléresdit játszottak egymással (Wie Kinder Schlachtens miteinander gespielt haben)
• A halál és a lúdpásztor (Der Tod und der Gänsehirt)
• A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater)
• A kendő, az iszák, az ágyúkalapocska meg a kürt (Von der Serviette, dem Tornister, dem Kanonenhütlein und dem Horn)
• A különös vendégség (Die wunderliche Gasterei)
• Fajankó János (Hans Dumm)
• Kékszakáll (Blaubart)
• Hurleburlebuc (Hurleburlebutz)
• Az Okerlo (Der Okerlo)
• Egérbőr királykisasszony (Prinzessin Mäusehaut)
• Körtécske nem akar lehullani (Das Birnli will nit fallen)
• A gyilkos kastély (Das Mörderschloss)
• Az asztalos és az esztergályos (Vom Schreiner und Drechsler)
• A három nővér (Die drei Schwestern)
• Hóvirág (Schneeblume)
• János királyfiról (Vom Prinz Johannes)
• Borsószem királykisasszony (Die Prinzessin auf der Erbse)
• A szorgos és a rest (Der Faule und der Fleißige)
• Der gute Lappen
• Szent Rémület úrnő (Die heilige Frau Kummernis)
• A varjak (Die Krähen)
• Az oroszlán és a béka (Der Löwe und der Frosch)
• Der Räuber und seine Söhne
• A katona és az asztalos (Der Soldat und der Schreiner)
• A hűséges állatok (Die treuen Tiere)
• A balszerencse (Das Unglück)
• A vadember (Der wilde Mann)

Magyarul

• Regék. Nagyobb gyermekek számára; ford. Karády Ignác, Heckenast Gusztáv, Pest, 1847
• Gyermek s házi regék. 1-2.; Grimm után Nagy István, Engel és Mandello, Pest, 1861 (Ifjúsági könyvtár)
• Regék és mesék. - Grimm regéinek felhasználásával; átdolg. Gaál Mózes, Franklin Társulat, Bp., 1895
• Grimm testvérek legszebb meséi.; A magyar ifjúságnak elmeséli Baróti Lajos, Rozsnyai Károly Kiadása, Bp., 1900
• Grimm testvérek meséi; Magyarba átültette Benedek Elek, Franklin Társulat, Bp., 1904
• A legszebb Grimm mesék; ford. Mikes Lajos, ill. Geiger Richard; Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ., Bp., 1905
• A legszebb Grimm mesék; ford. Dávid Margit, M. Keresk. Közlöny., Bp., 1907
• Grimm legszebb meséiford. Ritoók Emma, ill. Fáy Dezső; Athenaeum Kiadása., Bp., 1943
• Grimm legszebb meséi; ford. és átdolg. Rónay György, ill. Róna Emy; Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1955
• Ligetszépe - Német népmesék a Grimm-testvérek gyűjtéséből; ford. Urbán Eszter, ill. Lóránt Péterné; Európa Könyvkiadó, Bp., 1959 (Népek meséi)
• Gyermek- és családi mesék; ford. Adamik Lajos és Márton László, ill. Ludwig Richter; Magvető Könyvkiadó, Bp., 1989
• Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm-mesék; ford. Adamik Lajos és Márton László, Pesti Kalligram, Bp., 2016

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms' Fairy Tales című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms Märchen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.