Ugrás a tartalomhoz

Habsburg–Jagelló házassági szerződés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg–Jagelló házassági szerződés
A bécsi királytalálkozó és kettős eljegyzés fametszete, Albrecht Dürer munkája, a személyek balról jobbra: I. Miksa német-római császár unokájával, Máriával, II.Ulászló a gyermekeivel, Lajossal és Annával, valamint II. Ulászló öccse, I. Zsigmond lengyel király
A bécsi királytalálkozó és kettős eljegyzés fametszete, Albrecht Dürer munkája, a személyek balról jobbra: I. Miksa német-római császár unokájával, Máriával, II.Ulászló a gyermekeivel, Lajossal és Annával, valamint II. Ulászló öccse, I. Zsigmond lengyel király
Típusakettős házassági szerződés
Megszövegezve1506. március 20.
Aláírás dátuma1506. március 27.
Aláírás helyeBuda, Bécs
AláírókII. Ulászló magyar király
Candale-i Anna magyar királyné
I. Miksa német-római császár
Életbelépés1515. július 22., Bécs
1521. május 21., Linz
1521. december 11., Székesfehérvár
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Jagelló házassági szerződés témájú médiaállományokat.

A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506. március 20-án az I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király közti viszály lezárására és a rákosi végzés hatálytalanítására kötött szerződés. A szerződés szerint Miksa unokája, Ferdinánd főherceg feleségül veszi Ulászló leányát, Anna hercegnőt. Miksa kötelezte magát, hogyha Anna hercegnő meghalna és Candale-i Anna magyar királyné ismét leánygyermeket szülne, Ferdinánd főherceg őt veszi nőül, ha pedig Ulászlónak fiúgyermeke születik, az az ő egyik leányunokáját, Habsburg Mária főhercegnőt veszi feleségül.

Előzmények

[szerkesztés]
  • 1463. július 19-én I. Mátyás király nevében Vitéz János és III. Frigyes örökösödési szerződést köt Bécsújhelyen, melynek értelmében ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor 4 éves Miksa örökli. (Podjebrád Katalin királyné ekkor már várandós volt Mátyás egyetlen törvényes gyermekével, aki a következő év februárjában jött a világra, de mind a gyermek, mind pedig az anya meghalt a szülést követően.)
  • 1491. november 7-én II. Ulászló és I. Miksa békeszerződést köt Pozsonyban. Megújítják az 1463. évi örökösödési szerződést. Ulászló kötelezi magát, ha törvényes fiúutóda nem születik, a magyar és a cseh trónt a Habsburgok öröklik.
  • 1502. szeptember 29-én II. Ulászló Székesfehérvárott feleségül veszi Candale-i Annát.
  • 1503. július 23-án megszületik Anna hercegnő, II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné első gyermeke.
  • 1503. augusztus 15-én a budai Nagyboldogasszony templomban Bakócz Tamás megkereszteli a kis Anna hercegnőt. Egyik keresztanyja Szapolyai Istvánné Tescheni Hedvig lengyel hercegnő volt. A Szapolyai-család, amely II. Ulászló támogatója volt Corvin János ellenében, Szapolyai István halála után is megőrizte befolyását a királyi udvarban, és továbbra is II. Ulászló pártján álltak.
  • 1504. január 10-én II. Ulászlót súlyos szélütés éri a nyelvén és a karján: több hétig fekvő beteg, februárig nem tudott felkelni, nehezen tért magához, állapota komoly aggodalomra adott okot, és a trónöröklés megoldatlansága fiúörökös hiányában Corvin János reményeit erősíti egy esetleges királyválasztáson. A király egészsége már az előző évben is komoly aggodalomra adott okot, de akkor még csak szűk körben tudtak erről, és persze eltitkolták. Erre utalnak Bretagne-i Anna aggódó levelei és a Budára küldött futárja ez ügyben. Ulászló 1503. november 23-ai válaszában[1] biztosítja a francia királynét, hogy mind ő, mind pedig felesége a legjobb egészségnek örvendenek.
  • 1504. január 23-án Anna királyné gyalog elzarándokol az óbudai Boldogasszony Fehéregyházába fogadalma szerint, ha férje felgyógyul, ami a király állapotának súlyosságát bizonyítja. Ulászló csak nagy nehezen tudta lebeszélni, hogy ne mezítláb menjen, ahogy megfogadta, így végül cipőben tette meg az oda-vissza utat.
  • 1504. március: Ulászlót újabb szélütés éri. Corvin örömmel fogadja a hírt, de a király újra felgyógyul.
  • 1504. május: Corvin János ellenében Perényi Imrét választja az országgyűlés nádorrá. A királyné ellenzi Corvin megválasztását, ahogy ő fogalmaz, nem szabad megengedni, hogy a szárnyai megnőjenek, de az ő jelöltjét, Szentgyörgyi Péter erdélyi vajdát sem választják meg.
  • 1504. október 12-én meghal Corvin János herceg, horvát–szlavón bán. A Hunyadi-ház feje 5 éves fia, Corvin Kristóf lesz.
  • 1505. február: A király újabb betegsége és a trónutódlás megoldatlansága összehozza az egykori ellenségeket a Hunyadi- és a Szapolyai-családot. A budai országgyűlés idején megegyezés jön létre a két özvegy, Szapolyai Istvánné és Corvin Jánosné Frangepán Beatrix között, mely szerint Corvin Erzsébetet eljegyzik Szapolyai Györggyel. Az ország két legnagyobb birtokosának számító család összefogása megteremtette a lehetőségét a király elleni hatalmas ellenzéki tömb kialakításának, és Corvin Kristóf esetleges királlyá választásának a király halála esetén. Özvegy Szapolyainé ugyanakkor a királynak is ajánlatot tesz, és megkéri idősebb fia, Szapolyai János számára Anna hercegnő kezét, és Ulászló halála esetén ők örökölnék a trónt. A Szapolyai-párt azzal is nyomatékot ad kérésének, hogy Ulászlót figyelmeztetik, a nemesek nem fogják elismerni a Miksával kötött 1491-es örökösödési szerződést. Ulászló és a királyné elutasította az ajánlatot. Anna hercegnő férjéül először Perényi Imre nádor volt kiszemelve, de csak rövid ideig tartott ez a jegyesség. A visszautasítás haragra lobbantotta a Szapolyai-pártot, és elsősorban a főpapokat, Bakóczot és Szatmárit tették felelőssé, és nyílt felkelés tört ki ellenük. Ennek lecsillapítására hívott össze újabb országgyűlést Ulászló Rákos mezejére.
  • 1505. március 17. Meghal Corvin Kristóf herceg, a Hunyadi-ház feje és utolsó férfisarja, 6 évesen. A közvélemény mérgezésnek tulajdonította a halálát. Öröksége az ősiség értelmében a királyra szállt, aki először birtokba kívánta venni a birtokokat, és Czobor Imrét küldte az özvegyhez azok átvételére, de Szapolyainé hathatós támogatásával tárgyalásokat kezdett Ulászlóval. Az első egyezség Szapolyainéval, amelyet még Kristóf életében kötöttek meg, úgy szólt, hogy Kristóf halála esetén a jószágokat Erzsébet, és általa a leendő férje, Szapolyai György örökli.
  • 1505. július 19. Titokban megindulnak a tárgyalások I. Miksával Anna hercegnő és Ferdinánd főherceg házasságáról.
  • 1505. augusztus 30. Meghal II. Ulászló anyja, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és lengyel királyné, I. Albert és Luxemburgi Erzsébet kisebbik lánya.

A házassági szerződés

[szerkesztés]

Út a bécsi kongresszusig

[szerkesztés]

A házassági szerződés hatályba lépése

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lásd Kropf (1895)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Áldor Imre: II. Lajos és kora, Budapest, Franklin, 1880
  • Fógel József: II. Lajos udvartartása 1516-1526, Budapest, Hornyánszky, 1917
  • Fógel József: II. Ulászló udvartartása (1490-1516), MTA, Budapest, 166 pp., 1913
  • Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség, 2. kiadás, Budapest: Gondolat Kiadó (1978). ISBN 963-280-714-6 
  • Fraknói Vilmos: II. Lajos udvara. Történeti rajz, Budapest, Franklin-Társulat, 1878
  • Fraser, Antonia: VIII. Henrik hat felesége, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997 (eredeti kiadás: F., A.: The Six Wives of Henry VIII, London, Mandarin, 1993)
  • Hamann, Brigitte szerk.: Habsburg lexikon, Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990
  • Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Adalék a Habsburgok magyarországi hatalmának előtörténetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961
  • Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje, Századok 29, 689-709, 1895
  • Ortvay Tivadar: Mária, II. Lajos magyar király neje 1505-1558, Budapest, Athenaeum, 1914 URL: l. Külső hivatkozások
  • Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei, Századok 141, 1193-1216, 2007
  • Réthelyi Orsolya et al. (szerk.): Habsburg Mária, Mohács özvegye : a királyné és udvara 1521-1531 : Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30. - 2006. január 9., Budapest, BTM, 2005
  • Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat, Franklin-Társulat, Budapest 1894 URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981
  • Tokay Lajos: Magyarország kormányzata a Jagelló-korban, Petőfi Nyomda, Békés, 1932
  • Tóth-Szabó Pál: Szatmári György prímás, MTA, Magyar Történelmi Társulat, Franklin-Társulat, Budapest, 1906 URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Wacha, Brigitte (szerk.): A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995
  • Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok, 631-641, 727-757 és 816-840, 1877

További információk

[szerkesztés]