Harrison Scott Brown
| Harrison Scott Brown | |
| Született | 1917. szeptember 26.[1][2][3][4][5] Sheridan[5] |
| Elhunyt | 1986. december 8. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Albuquerque[6] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
 | |
| Harrison Scott Brown aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Harrison Scott Brown (Sheridan, Wyoming, 1917. szeptember 26. – Albuquerque, Új-Mexikó, 1986. december 8.) amerikai fizikus, geokémikus. Szerepe volt az első atombombákban felhasznált plutónium előállításában. A meteoritokról és a Föld keletkezéséről is emlékezetes tanulmányokat írt.
Élete
[szerkesztés]A Kaliforniai Egyetemen és a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen tanult kémiát. 1943-46 között a Clinton Engineer Works állományába tartozott. A Manhattan terv plutóniumtermelését felügyelte. Később, mint sok kortársa a tudóstársadalomban, ő is a nukleáris fegyverek további fejlesztése ellen emelt szót.
1942-ben Glenn T. Seaborg ajánlotta fel neki, hogy dolgozzanak együtt Chicagóban.[8] 1946-tól 1951-ben a Chicagói Egyetemen tanított, itt kezdte meg a meteoritok nyomelemeinek az elemzését. 1951-1977-ig Pasadenában a California Institute of Technology tanára volt. 1955-ben a National Academy of Sciences tagjai közé választották. 1977-83 között Honoluluban dolgozott. 1985-től haláláig a Bulletin Atomic Scientist (Az atomtudósok közlönye) főszerkesztője volt. Ő már az 1960-as években feltételezte az exobolygók gyakori előfordulását. Geokronológiai, bolygókutatási munkái mellett Brown lelkesen kiállt a születésszabályozás, a fegyverzet-ellenőrzés és az emberi erőforrások ügye mellett.
Művei
[szerkesztés]- Must Destruction Be Our Destiny? (1946)
- The Challenge of Man's Future (1954)
- The Next Hundred Years – A következő száz évben (alkotótársai: James Bonner és John Weir) (1957)
- The Cassiopeia Affair (Chloe Zerwickkel közösen) (1968)
- The Human Future Revisited (1978)
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c https://www.nap.edu/read/4548/chapter/3
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ harrison-brown
- ↑ A Biographical Memoir by Roger Revelle (angol nyelven) (pdf). nasonline.org. (Hozzáférés: 2017. június 6.)
Források
[szerkesztés]- Nasonline – Harrison Brown (pef-változat) (angolul)
- The Encyclopedia Velikovsky szócikke (angolul)
- Harrison Scott Brown (1917-1986) – Smithsonian Institution Archives (angolul)
- Britannica Hungarica – Világenciklopédia. III. köt. Főszerk:: Halász György
