Hegedűs Ármin
| Hegedűs Ármin | |
| Született | 1869. október 5.[1][2][3] Szécsény[3] |
| Elhunyt | 1945. június 29. (75 évesen)[1][2][3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1892) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Ármin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegedűs Ármin (Szécsény, 1869. október 5. – Budapest, 1945. június 29.[4]) magyar építész. Böhm Henrikkel (1867–1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkásságukra a XIX. végétől a későhistorizmus, a XX. sz. elején a szecesszió, majd a két világháború között az új historizmus és az azt követő art deco építészet jellemző.
Életrajza
[szerkesztés]Dr. Hegedűs Sámuel (1817–1906)[5] szécsényi születésű orvos és Gutfreund Rozália fia. 1892-ben építészmérnöki oklevelét a budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Előbb a főváros mérnöki hivatalában dolgozott, majd Böhm Henrikkel társult.
Házastársa Hoffer Ilona (1871–1964) volt, akivel 1895. szeptember 15-én Budapesten kötött házasságot.[6][7] Gyermekeik: Klára, Erzsébet, István, András, Magda, László.
Köztisztviselői állásából 1922-ben vonult nyugdíjba. 1945. június 29-én (más források szerint július 2-án) 76. életévében baleset áldozata lett, temetése július 5-én zajlott. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a nyugalmazott műszaki főtanácsos és építőművész a Váci utcában lelépett a járdáról és egy tehergépkocsi halálra gázolta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Munkássága
[szerkesztés]Közös munkájuk közül kiválik a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török Bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Pöstyénbe tervezték az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált reprezentatív belső terein - így a fogadócsarnokban és az étteremben is - a szecessziót követő neobiedermeier uralkodik. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant. míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.
Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért Szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).
Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. Egerben a Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztető. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.
Ismert épületeinek listája
[szerkesztés]
Böhm Henrikkel közös alkotások
[szerkesztés]- 1899–1900: Újpesti városháza, Budapest, István út 14.[8]
- 1903: Kereskedő Kaszinó, Csáktornya
- 1903: Zöldfa Szálloda, Pöstyén[9]
- 1905–1906: Pesterzsébeti városháza, Budapest, Kossuth Lajos tér 1.
- 1905–1906: Török Bankház, Budapest, Szervita tér 3.[8]
- 1909–1910: Teplicz Nagyszálló, később Grand Hotel Teplice, Trencsénteplic[9]
- 1911: Újpesti Vágóhíd, Budapest, Megyeri út 15.
- 1912: Páva-ház, Budapest, Váci utca 78.
- 1912: Alexander-villa, Pöstyén[9]
- 1915–1916: Pro Patria fürdőkórház, Pöstyén[9]
- 1923–1931: Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium, ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest, Cházár András u. 10.[8] (Lajta Béla halálakor abbamaradt építkezés folytatása, és módosítása)
- 1926–1928: Városi fürdő és szálloda, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér 1.
- 1928: Szülőotthon, Budapest, Görgey Artúr út 69-71.[10]
Egyéb épületek
[szerkesztés]- 1898: Ponty utcai iskola (ma: BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum), 1011 Budapest, Ponty u. 3.[11]
- 1903: Az Új köztemető bejárati épületegyüttese, Budapest, Kozma utca 8-10.[12]
- 1904–1908: A Fiumei Úti Sírkert árkádsorai, Budapest, Fiumei út 16-18.[13] – Gerle Lajossal közösen
- 1906: Dob utcai iskola, Budapest, Dob utca 85.[8]
- 1906?: Hegedüs-villa, Budapest, Jávor utca 11/a[8] – Hegedüs Ármin saját villája
- 1911–1918: Gellért Szálló, Budapest, Szent Gellért tér 2.[8] – Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt
- 1912: Hotel Fischer, a későbbi Hotel Lipa, Pöstyén[9]
- 1912–1914: Irma fürdő, Pöstyén[8][9]
- 1912–1914: Thermina Palace, Pöstyén[8][9]
- 1927: Városi fürdő- és szállodaépület, ma: Árpád Gyógy- és Strandfürdő, Békéscsaba, Árpád sor 3.[8]
- 1928: Tisza Szálló és Gyógyfürdő együttese, Szolnok, Sóház u. 2.[8]
- 1930: Moziépület, Szolnok, Templom utca 4. – Böhm Henrikkel közösen
- ?: Gyöngyösi úti ötszintes lakóépület
- ?: Fürdőépület, Daruvár
- ?: Fürdőépület, Eger
Feltételezhető, hogy léteznek Szlovákiában további Böhm-Hegedűs alkotások is, de egyelőre ezekre nincs bizonyíték.
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1915: Székesfővárosi krematórium – Böhm Henrikkel közösen[14]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06128.htm, Hegedűs Ármin, 2017. október 9.
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c d e archINFORM (német, angol, francia, spanyol és olasz nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi állami halotti akv. 341/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Hegedűs Sámuel halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 1443/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 597/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Hegedűs Árminné Hoffer Ilona halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 136/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ a b c d e f g h i j http://pestbuda.hu/cikk/20191213_hegedus_armin_a_magyar_szecesszio_es_neobarokk_epiteszet_mestere
- ↑ a b c d e f g https://epiteszforum.hu/hegedus-es-bohm-postyenben
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=04&cim=gorgey-artur-ut-69-71&cimtxt=G%C3%B6rgey%20Art%C3%BAr%20%C3%BAt%2069-71&scrwidth=1920
- ↑ https://www.hunfalvy-szki.hu/hu/rolunk/hagyomanyaink-1/az-iskola-epulete
- ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8036&pIdx=5
- ↑ https://www.kozterkep.hu/22304/Gerle_Lajos_siremleke_Budapest.html
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=33&layout=s
Források
[szerkesztés]- Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
- Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
- Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71.71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- PIM
- Millisits Máté: A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin. PestBuda (magyarul) (2019. december 14.) (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- http://budapest100.hu/architect/hegedus-armin/
- https://epiteszforum.hu/hegedus-es-bohm-postyenben
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5
