Ugrás a tartalomhoz

Helmecke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helmecke (Chlmec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1451
PolgármesterCyril Hirjak
Irányítószám067 41
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség588 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
Terület7,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′ 17″, k. h. 21° 56′ 21″48.888056°N 21.939167°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 17″, k. h. 21° 56′ 21″48.888056°N 21.939167°E
Helmecke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Helmecke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Helmecke (szlovákul: Chlmec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 6 km-re délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

1451-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HELMECZKE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, többen ó hitűek, fekszik ész. Homonnához 3/4, dél. Porukbához 2/4 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, és búzát pedig nem terem, erdője vagyon, legelője szűk, réttye kevés, piatzok Homonnán 1/4 órányira.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Helmeczke, tót-orosz f., Zemplén vmegyében, Perecse fil. 275 római, 104 g. kath., 15 zsidó lak. 396 hold szántófölddel. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Helmeczke, laborczvölgyi kisközség 53 házzal és 331 tótajkú lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott s a Homonnai Drugetheket uralta. Később azután a homonnai egyházé lett, majd a Szirmay s a gróf Van Dernáth családnak is volt benne része, most pedig a gróf Andrássy Géza birtoka. A hívek lelki szükségletére két kápolna szolgál. Az egyik a római, a másik a görög katholikusoké. Ide tartozik Kolovrát-major és Malom-puszta.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 321, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 556 lakosából 546 szlovák volt.

2011-ben 559 lakosából 547 szlovák.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség