Ugrás a tartalomhoz

Hoffmann Pál (jogász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoffmann Pál
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Született1830. február 25.
Nagymarton
Elhunyt1907. június 28. (77 évesen)
Sopron
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFitz Mária
Foglalkozásajogász,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hoffmann Pál (Nagymarton, 1830. február 25.Sopron, 1907. június 28.[1]) magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Hoffmann Pál és Hofer Anna gyermeke. A középiskolát és az akkori bölcsészeti tanfolyamot Győrött, Sopronban és Szombathelyen, jogi tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte. Három évet töltött bírói gyakorlatban. 1850-1854 között írnokként dolgozott.1860-ban a pesti egyetem jogi karától tanári képesítést nyert , majd 3 féléven át ugyanott mint magántanár tanított. Először a bécsi statisztikai hivatalban volt tisztviselő, majd 1862 és 1864 között a kassai, 1864-től 1866-ig a Pozsonyi Királyi Jogakadémián mint a római és egyházi jog nyilvános rendes tanára működött. 1865-ben a pesti királyi egyetemen a római jog nyilvános tanárává nevezték ki. E minőségben működött 1893 júliusig, amikor egészségi állapota miatt nyugdíjazását kérte és Sopronba vonult vissza. 1877-78-ban a budapesti tudományegyetem rektora volt. 1865-től fogva - szabadelvű párti képviselőként - a Sopron megyei nagymartoni választókerület háromszor, a 7. fővárosi kerület 1878-tól fogva kétszer választotta meg országgyűlési képviselőjévé. E minőségében főleg 1870 és 1875 között szerepelt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863 januárjában levelező, majd 1890 májusában rendes tagjává választotta. Hoffmann az egyike volt a legnépszerűbb tanároknak. Jogirodalmi munkássága is jelentős. Önálló részletkutatások nélkül – főleg Arndt, Puchta és Kuntze műveit követve – római jogi tankönyveket írt, lefordította Justinianus Institutióit. Részt vett a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban (általános rész).

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Az ausztriai császári Lipót-rend és a császári vaskorona-rend lovagja, a párizsi Société de Législation Comparée (1876.) levelező tagja. Temesvár szabad királyi város díszpolgárává választotta.

Önálló művei

[szerkesztés]
  • A római magánjog rendszere mai érvényében (Pandekták, négy kiadás, 1858-73);
  • Justinianus császár Institutioinak négy könyve (ford., 1864); Online
  • A jog lénye (bevezetés a jogtanulmányba) (akadémiai székfoglaló levelező tagként, 1864);
  • A közönséges és magyar részszerű egyházjog alapvonalai (1865);
  • A római jog külszerü történelme és a római perjog (1868-72, 2. kiadás);
  • Institutiók (1875);
  • Általános magánjogi törvénykönyvek tervezete Magyarország számára. I. közlemény. Általános rész (1871, az igazságügy-miniszter megbízásából);
  • A specificatio, magánjogi értekezés (akadémiai értekezés, 1890);
  • A birtoki jogtan kétségei (akadémiai székfoglaló 1892).

Akadémiai és egyéb tagságai

[szerkesztés]
  • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1863), rendes tagja (1890);
  • Tagja a párizsi Société de législation comparée-nak (1876)
  • Elnöke volt (1873) a 4. magyar jogászgyűlésnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 729. o.  
  • Jogi lexikon. KJK-Kerszöv, Budapest, 1999.

Irodalom

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap