Ugrás a tartalomhoz

Holló László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Hollós László.
Holló László
Mellszobra Debrecenben, a róla elnevezett sétányon
Mellszobra Debrecenben, a róla elnevezett sétányon
SzületettHolló László Lajos
1887. március 6.[1]
Kiskunfélegyháza
Elhunyt1976. augusztus 14. (89 évesen)[1]
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Holló László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Holló László (Kiskunfélegyháza, 1887. március 6. – Debrecen, 1976. augusztus 14.) Kossuth-díjas magyar festő.

Az alföldi iskola egyik jeles képviselője. Művészetszemléletében a Munkácsy tradíciót és a nagybányai iskola hagyományait követi, de a 19. és 20. század fordulóján élő művészeti irányzatok eredményeit is hasznosítja az alföldi emberek és tájak megjelenítésében. Nagybátyja Holló Lajos (1859–1918) újságíró, politikus.

Életpályája

[szerkesztés]

Holló László (1857–1909)[2] és Kocsis Julianna fia. Édesapja a kiskunfélegyházi Főgimnázium igazgatója volt, itt érettségizett Holló László, a család elsőszülött fia. 1904-től 1909-ig a budapesti Mintarajziskolában tanult, mesterei Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál. 1909-től 1911-ig Hollósy Simon mester iskolájában folytatta tanulmányait Münchenben. 1911-től párizsi, spanyolországi és itáliai tanulmányutakat tett. 1914-ben hazatérve Debrecenben telepedett meg, mintegy 40 éven át, 1928 és 1968 között nyaranként Tiszadadán alkotott; Tiszadada volt az ő Barbizonja és Nagybányája.

Felesége Hrabéczi Anna (1888–1956) volt, akit 1915. október 30-án Debrecenben vett nőül.[3]

Művészete

[szerkesztés]

A bibliai és történelmi témák mentén sikeres szimbolikus kompozíciókat alkotott. Alföldi témájú festménye a legtöbb és a legértékesebb, amelyekből az 1910-es évek elején készült művein a szecesszió hatása érződik, az 1920-as évek elején az impresszionizmus és a divizionizmus hat művészetére, 1924-től az expresszionista stílust ötvözi sajátosan egyéni ábrázolási módjával. Leginkább mégis a nagybányai hagyományokat fejlesztette tovább, nála jelentkezik a közönség által annyira kedvelt posztnagybányai stílus a modern festészeti irányzatok egyes vonásaival megerősítve (foltszerű ábrázolás, erős fény-árnyék hatások, egyre derűsebb színek, a természet és az emberi érzelmek együttes megjelenítése). Posztnagybányai stílusban festette ő a Nagyalföld tájait, embereit, nagy kincse az alföldi kultúrának az ő festészete.

Emlékezete

[szerkesztés]
Holló László terrakotta mellszobra (Juha Richárd alkotása)

1974-ben 500 művét ajándékozta Debrecen városának, ebből az anyagból nyitották meg 1978-ban, majd 1986-ban újrarendezve debreceni emlékmúzeumát, a Holló László Emlékmúzeumot, amely a Déri Múzeum filiáléja. Kiskunfélegyházán képzőművészeti kör alakult az emlékére Holló László Képzőművész Kör néven 1961-ben.

1994-ben megnyitották a Holló László Galériát Putnokon, amely állandó kiállítást tart fenn Holló László műveiből. Az állandó kiállításon Holló László művei mellett további alkotások is szerepelnek, a képzőművészeti alkotások szerzői Bodó Sándor, Feledy Gyula, Józsa János, Kiss Nagy András, Medgyessy Ferenc. A galériát a gömöri Hétben született Újvári Zoltán néprajztudós és műgyűjtő alapította saját képzőművészeti gyűjteményéből.

Legtöbb művét a debreceni Déri Múzeum Holló László Emlékmúzeumában őrzik, továbbá szülőhelyén, a Kiskun Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten, s legújabban a putnoki Holló László Galériában.

Emlékét őrzi még emellett a Holló László-díj.

Holló Lászlót ábrázoló bronz mellszobor tekinthető meg a hajdúhadházi könyvtárban,[4] valamint Juha Richárd szobrász is emléket állított neki egy terrakotta mellszobor elkészítésével.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • 1907 Kalapos nő (olaj, vászon, 55 x 40,5 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1913 Kiskunfélegyházi kiscseléd (olaj, vászon, 60 x 40 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1913 Kiskundorozsmai parasztszoba (olaj, vászon, 150 x 150 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1922-23 Feleségem (olaj, vászon, 80 x 64 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1926 Szent Antal megkísértése (olaj, vászon, 204 x 150 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1926 Önarckép (olaj, karton, 39 x 39 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1928 Lucernakaszálás idején (olaj, vászon, 80 x 65 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1928 Önarckép (olaj, vászon, 41 x 33 cm; magántulajdonban)
  • 1929Parasztfej (olaj, vászon, 72 x 69,5 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1929 Cigányleány (olaj, vászon, 110 x 64 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1929 Fehér ló áldozása (olaj, vászon, 80 x 65 cm; magántulajdonban)
  • 1929 Sírba tétel (Olaj, vászon, 73 x 63 cm; magántulajdonban)
  • 1929 Iskolások (olaj, vászon, 81 x 65 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1929 Kérészszedők (olaj, vászon, 95 x 87 cm; magántulajdonban)
  • 1934 Önarckép (olaj, vászon, 40,5 x 33 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1940 Lakodalmasok (olaj, falemez, 79 x 99 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1940 Vihar előtt (Akvarell, papír, 32 x 23 cm; magántulajdonban)
  • 1941 Vihar előtti csend (olaj, fa, 60 x 73 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1943 Tanyán (Olaj, fa, 60 x 73 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1948 Tócóskerti táj (olaj, falemez, 46,5 x 54 cm; Déri Múzeum, Debrecen)
  • 1950-es évek Tavasz[5]
  • 1951 Öreg paraszt : Nagy István a szociális otthonból (Olaj, fa, 54,5 x 65 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1952 Fuvaros szekér (Olaj, vászon, 73 x 60 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1953 Bús magyar ló (olaj, vászon, 47 x 56 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1957 Kaszáló parasztok (olaj, fa, 54,5 x 65 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
  • 1958 Tökös-kancsós csendélet (olaj, vászon, 78 x 64 cm; magántulajdonban)
  • 1960 Virágcsendélet (olaj, vászon, 80 x 65 cm; magántulajdonban)
  • 1962 vagy 1963"Balaton" (olaj, vászon, kb.25 x 50 cm); Nem szerette a Balatont festeni, de egy gyerek kedvéért megtette Fonyódligeten. A kép elveszett.

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • Union Internationale des Beaux-Arts et des Lettres tagja (1912)
  • Művészház tagja (1924-1927)
  • Ady Társaság tagja (1927-1930-ban első osztályelnöke)
  • KUT tagja (1942-1949)
  • Művészek Szabadszervezete tagja (1946-1949)

Díjai (válogatás)

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06411.htm, Holló László, 2017. október 9.
  2. ↑ Holló László (id.) halotti bejegyzése a kiskunfélegyházai polgári halotti akv. 238/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 418/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  4. ↑ Holló László. kozterkep.hu, 2010. december 18. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  5. ↑ Reprodukcióját lásd: Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 137. o. ISBN 963-8477-45-8

Források

[szerkesztés]
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 137–138. o. ISBN 963-8477-45-8
  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-1984. Holló László lásd 412. o. ISBN 9630523604

További információk

[szerkesztés]
  • Életrajza, képei a Magyarország a képzőművészetben honlapján
  • Módy György: Képzőművészeti írások. Blattner Géza, Maghy Zoltán, Senyei Oláh István, Holló László; Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1978 (Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei)
  • Holló László festészete, Hrabéczy Ernő emlékezete. Vezető a Holló Emlékmúzeum állandó kiállításához; szerk. Szathmáry Lászlóné Bíró Katalin; Holló Emlékmúzeum, Debrecen, 1987
  • Végvári Lajos: Holló László; KLTE, Debrecen, 1990
  • Holló László életműve; gyűjt., vál., szerk., bibliográfia, bev. Bényei József; Ethnica, Debrecen, 1993
  • Holló László. A művész és az ember; szerk. Ujváry Zoltán; Ethnica, Debrecen–Kiskunfélegyháza, 1997
  • Vitéz Ferenc: Holló László 120 aktgrafikája; Ethnica, Debrecen, 2007
  • Nagy László János: Holló László. Emlékeim egy Piktorról; Fábián, Debrecen, 2008
  • Látvány és látomás. Az Égerházi Imre Emlékház és Holló László Emlékszoba Hajdúhadházon; szerk. Vitéz Ferenc; Néző Pont–Önkormányzat, Debrecen–Hajdúhadház, 2008
  • Dokumentumok Holló László életéből; vál., gyűjt., szerk., bev. Bényei József; Ethnica, Debrecen, 2009
  • Vitéz Ferenc: Holló László művészete. Élet és mű az életmű-képek tükrében; DE, Debrecen, 2012
  • "Festő, élsz eképpen". 125 éve született Holló László Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész. 50 éves a kiskunfélegyházi Holló László Képzőművész Kör; szerk. Mészáros Márta; Kiskunfélegyházi Képző- és Iparművészeti Egyesület–Kiskun Múzeum Baráti Köre, Kiskunfélegyháza, 2012
  • Vitéz Ferenc: Alföldi Kentaur. Holló László rajznoteszeiből; Ethnica, Debrecen, 2014

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Holló_László&oldid=26275905”