Ingatlan
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.[forrás?]
A hatályos magyar jog szerint
[szerkesztés]Az 1997. évi CXLI. törvény szerint ingatlan az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásba önállóan bejegyezhető:
- egy helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet a hozzá tartozó felépítménnyel
- külön telekkönyvezett felépítmény
- társasházi külön tulajdon
- közterületről nyíló pince
Az ingatlan fogalom tágabb értelmezései:
- a föld, a maga eredeti formájában
- a föld és a felépítmények
- a föld, a felépítmények és a jogi környezet
- a földfelszín egy meghatározott, rendszerint az ingatlannyilvántartásban önálló egységként kezelt részlete, annak minden alkotórészével és tartozékával (gyümölcsével) együtt, és minden olyan körülmény, amely ennek jelenlegi vagy jövőbeli sorsára kihatással lehet.
A polgári törvénykönyv (Ptk.) nem tartalmazza az ingatlan definícióját, a jogelmélet azonban egységes [forrás?] abban, hogy ingatlannak azok a dolgok minősülnek, amelyek állaguk sérelme nélkül egyáltalán nem vagy csak jelentős értékvesztéssel helyezhetők át másik helyre. Ingatlannak minősülnek továbbá a már gyökeret eresztett növények és a folyók hordalékai is.
Ingatlanhoz kapcsolódó jogok
[szerkesztés]Az ingatlanhoz kapcsolódóan a következő jogok jelennek meg:
- birtoklás joga
- használat joga
- az ingatlan hasznainak (gyümölcsének) szedése
- védelem joga
- fejlesztési jogok
Ezeket a jogokat a törvény, az állam és az önkormányzatok előírásai, a helyi közösségi, kulturális hagyományok, illetve a privát hatalmi eszközök teremtik meg. A piacgazdaságokban az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat le lehet bontani de jure és de facto jogokra. Hasonlóképpen szét lehet bontani a tulajdonlást jogi, illetve gazdasági attribútumokra (ez utóbbiak az ingatlanból származó direkt vagy indirekt jövedelmek, illetve jólét). A hivatalosan létező jogok és az informális szokásjogok is két külön csoportot alkotnak.[1]
Ingatlanhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek
[szerkesztés]- ingatlan adás-vétele
- ingatlan bérbeadása
- ingatlanfejlesztés
- ingatlanbefektetés
- ingatlanközvetítés
- ingatlan reklámozása
- ingatlankezelés/társasházkezelés
Ingatlannal kapcsolatos szakmai szervezetek
[szerkesztés]- Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete (MIÉSZ)
- Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ)
- Okleveles Ingatlanszakértők Magyar Szövetsége (RICS Magyarország)
- Magyar Ingatlan-gazdálkodók Szövetsége
Az ingatlannal kapcsolatos változások átvezetését a földhivatalok végzik. Ilyen változások lehetnek pl.: ingatlan elbontása, ingatlan építése. Fenti ingatlan változásokhoz az építési hatósági határozatok, illetve földmérő által készített vázrajz szükséges.
Lakóingatlan
[szerkesztés]Olyan épület, mely használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, telekkönyvi szempontból befejezettnek minősül és a használatba vételi engedély telekkönyvileg be van jegyezve.
Komfortos ingatlan
[szerkesztés]Komfortos az az ingatlan, amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, vízzel ellátott főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, meleg víz ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik.
Önállóan forgalomképes ingatlan
[szerkesztés]Olyan ingatlan, melynek forgalomképességét nem korlátozza semmi, vagyis az ingatlan nyilvántartási státusza rendezett. Tulajdoni lapján perfeljegyzés nincs. A bankok általában jelzáloghitelek fedezeteként ilyen ingatlanokat fogadnak el.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Webster C.J. 2005. The New Institutional Economics and the evolution of modern urban planning: Insights, issues and lessons. Town Planning Review 76(4) pp 464-466