Ingeborg Hunzinger
Megjelenés
Ingeborg Hunzinger | |
Németország | |
Született | 1915. február 3.[1] Berlin[2] |
Elhunyt | 2009. július 19. (94 évesen)[3] Berlin |
Sírhely | Alter Friedhof Wannsee |
Párt | |
Szülei | Hans Heinrich Franck |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ingeborg Hunzinger témájú médiaállományokat. |
Ingeborg Hunzinger (Berlin, 1915. február 3. – Berlin, 2009. július 19.) német szobrász és egyetemi tanár. Ő és édesanyja is zsidók voltak. 1932-ben belépett a német kommunista pártba. 1935-től nűvészeti tanulmányokat folytatott Berlin-Charlottenburgban, 1938-39-ben mestere Ludwig Kasper volt. Amikor 1939-ben megtiltották, hogy tanulmányait folytassa, kivándorolt Olaszországba.
Irodalom
[szerkesztés]- Christel Wollmann-Fiedler: Ingeborg Hunzinger. Die Bildhauerin. Wuppertal: HP Nacke Verlag, 2005. ISBN 3-9808059-6-4
- Rengha Rodewill: Einblicke – Künstlerische - Literarische - Politische. A szobrász Ingeborg Hunzinger. Levelekből Rosa Luxemburg. Karin Kramer Verlag, Berlin 2012, ISBN 3-87956-368-3
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ http://www.neues-deutschland.de/artikel/152479.zart-stark.html
Szobor galéria
[szerkesztés]-
Vater und Kind, 1958, Müggelpark
Berlin-Friedrichshagen -
Die Sinnende, 1980, Schlosspark Biesdorf
Berlin-Marzahn -
Tugenden und Laster des Sozialismus, 1966, Funkwerk
Berlin-Köpenick -
Tugenden und Laster des Sozialismus, 1966, Funkwerk
Berlin-Köpenick -
Tugenden und Laster des Sozialismus, 1966, Funkwerk
Berlin-Köpenick -
Sich Befreiender, 1991, Marzahner Promenade
Berlin-Marzahn -
Sich Aufrichtende, 1987, Marzahner Promenade
Berlin-Marzahn -
Die Geschlagene, 1985, Marzahner Promenade
Berlin-Marzahn -
Paar-Alter (Detail), 1987, Schragenfeldstraße
Berlin-Marzahn -
Der Jüngling, 1987, Schragenfeldstraße
Berlin-Marzahn -
Der Knabe, 1986, Gartencenter Fürstenwalder Allee
Berlin-Rahnsdorf -
Werden, 1987, Garten der Künstlerin
Berlin-Rahnsdorf -
Gedenken an Mathilde Jakob, 1998, Franz-Mehring-Platz
Berlin-Friedrichshain