Iszlám Egyház
| Iszlám Egyház | |
| Vallás | iszlám |
| Nemlelkészi vezető | Saleh Tayseer |
| Tisztsége | elnök |
| Tagság | 250 fő |
| Alapítva | 2003 |
| Székhely | Budapest, Bartók Béla út 29. |
| Technikai szám | 1407 |
| Az Iszlám Egyház weboldala | |
Az Iszlám Egyház egyházi rangú muszlim közösség volt Magyarországon. 2003-ban jegyeztették be, 2012-ben hivatalosan megszűnt.
Előzmények
[szerkesztés]Magyarországon az iszlám vallás már az Árpád-házi királyok uralkodásának idején is jelen volt. A török hódoltság idején az ország törökök által megszállt vidékeit az iszlám törvényei szerint kormányozták. 1916-ban törvényt hoztak az iszlám vallás legalizálásáról, de egyház jellegű szervezet megalapítására csupán 1932-ben került sor, amikor Durics Hilmi Huszein létrehozta Gül Babáról elnevezett közösségét. A kommunizmus első évtizedeiben az iszlám hitélet gyakorlatilag megszűnt Magyarországon.
Az 1970-es években a Muszlim Diákok Egyesülete szervezte az iszlám hitéletet. A rendszerváltás után több muszlim szervezet alakult Magyarországon. 1988-ban külön engedéllyel Mihálffy Balázs alakította meg a Magyar Iszlám Közösséget, amely Durics egyházának utódja.
Története
[szerkesztés]Az Iszlám Egyház 2003-ban alakult meg. A szervezet akkor került az érdeklődés homlokterébe, mikor 2004-ben annak vezetőjét, Saleh Tayseer palesztin fogorvost letartóztatták Mose Kacav izraeli elnök látogatása idején.[1] Sokszor tévesen hangzott el az állítás miszerint az Iszlám Egyház vahhábita tanokat népszerűsít. Ugyanakkor M.Abdul Wahab könyveket fordíttattak le és nyomtattak ki. A Tayseer ellen később bizonyíték hiányában ejtették a vádat.[2]
Saleh Tayseer letartóztatása gátolta az egyház legfőbb projektjének, egy kupolás minaretes mecset megépítésének realizálását. Az egyház ugyan megvásárolt egy telket, de az építkezés nem kezdődött meg.
Az egyház a jogszabályi változások miatt hivatalosan 2012. április 1-jén megszűnt.
Tevékenysége
[szerkesztés]Az Iszlám Egyház elsősorban hitéleti tevékenységet folytatott. Mecsetet üzemeltettek a XI. kerület Bartók Béla út. 29 szám alatt Dar Assalam-mecset néven, amely éjjel-nappal nyitva állt. A legtöbb budapesti muszlim itt imádkozta a pénteki imát. Továbbá előadásokat szerveztek, aktív hitterjesztést folytattak, a legtöbb magyar muszlim náluk tért át az iszlámra.[forrás?] Az Iszlám Egyház fordítóirodáján keresztül könyveket is publikáltak.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Botár Gergely: Az ima ereje (magyar nyelven). Budai Hírlap, 2008. április 4. [2008. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 15.)
- Linder Bálint: Mozlimok Magyarországon: Igaz és igazabb hitûek (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2004. május 6. [2009. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 15.)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Fekete Gy. Atilla: Magyar drogpénzekkel gazdálkodó terroristák (magyar nyelven). Népszabadság, 2004. július 17. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Tayseer doktor nem terrorista (magyar nyelven). axel.hu, 2004. szeptember 16. [2010. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
Kegyes Korán
[szerkesztés]értelmezésének fordítása 29-30. rész Ifj. Karasszon Attila fordította az 1; 67-114. szurát, amit fejezetnek nevez. Előszava jóval kegyesebb a Simon Róbert értelmezésnél. Ez a stílus a magyarázatokra [lábjegyzet] is vonatkozik. Arab szöveg van a magyar mellett, nagyon apróval. 2004/1425. Iszlám Egyház Fordító Iroda Budapest, ISBN 963 217 238 8