Jászlóapátszentmihály
| Jászlóapátszentmihály (Jaslovské Bohunice) | |||
.jpg?lang=hu) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Božena Krajčovičová | ||
| Irányítószám | 919 30 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2337 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 100 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 162 m | ||
| Terület | 20,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.476667°N 17.646667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.476667°N 17.646667°E | |||
| Jászlóapátszentmihály weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászlóapátszentmihály témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jászlóapátszentmihály (szlovákul: Jaslovské Bohunice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. Jászló (Jaslovce), Apátszentmihály (Bohunice) és Pagyár (Paderovce) falvak egyesítése révén jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 13 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]Apátszentmihályt 1113-ban, Pagyárt 1333-ban, Jászlót 1438-ban említik először. A mai község területén a középkorban több birtokos osztozott. A legrégibb forrás szerint a zobori Szent Hippolit kolostor a terület birtokosa. Később II. András királytól Sebes nyitrai magiszter kapja meg, majd 1258-ban IV. Béla oklevele Zochudot és Serefelt erősíti meg birtokában. Plébániáját 1397-ben, az esztergomi káptalan oklevelében említik először, első ismert papja András volt. A 16. századtól legnagyobb birtokosai a Pálffyak voltak.
A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Előbb Jászlót és Apátszentmihályt egyesítették 1958-ban, 1959-től a mai szlovák név alatt. 1975-ben Pagyárt (Paderovce) és Alsóradost is hozzácsatolták. Utóbbi 1990-ben különvált.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Jászlónak 576, Apátszentmihálynak 500, Pagyárnak 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1690 lakosából 1654 szlovák volt. 2011-ben 2011 lakosából 1787 szlovák.[forrás?]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jászló mellett fekszik a Bohunicei atomerőmű.
- Apátszentmihály Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1832 és 1836 között épült, később oldalkápolnával bővítették. Főoltára 1871-ben, orgonája 1841-ben készült.
- Neobarokk kastélyát 1787-ben Dezasse Ferenc építtette, akinek 1825-ben épített sírboltja a temetőben látható.
- Pagyár Szent Márton templomát 1762-ben Erdődy Kristóf még kápolnának építtette. Eredetileg egyhajós, fa harangtornyos épület volt. A kápolnát 1848-ban klasszicista stílusú templommá bővítették.
- Plébániája eredetileg 16. századi. 1993 és 1995 között a község új, korszerű plébániát épített.
- Jászló legrégibb műemléke az 1773-ból származó Pietà-szobor, Szent Vendel szobra 1798-ban készült.
- Pagyáron a Szent Anna és Mária a Gyermekkel szobor 1791-ben, a Szűz Mária a Gyermekkel szobor 1794-ben készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal