James Lovell

	James Lovell
	James Lovell holdgömbbel; (1969. december 1.)
Született	James Arthur Lovell; 1928. március 25. (96 éves); Cleveland, Ohio USA
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	amerikai
Házastársa	Marilyn Lovell (1952. június 6. – )
Gyermekei	Barbara Lovell; Susan Lovell; Jeffrey Lovell; Jay Lovell;
Szülei	Blanche Lovell
Foglalkozása	űrhajós
Iskolái	Harvard Business School; Dél-kaliforniai Egyetem; Wisconsin–Madison Egyetem; United States Naval Test Pilot School; United States Naval Academy; MacDowell Montessori School;
Kitüntetései	Distinguished Flying Cross; Elnöki Szabadság-érdemrend; Air Medal; Harmon Trophy; NASA Exceptional Service Medal; United States Astronaut Hall of Fame; Navy Distinguished Service Medal; National Defense Service Medal; Distinguished Eagle Scout Award; Hubbard Medal (1969); NASA Distinguished Service Medal (1969, 1970); a francia Becsületrend lovagja (1970. július 29.); International Space Hall of Fame (1982); Congressional Space Medal of Honor (1995. július 26.); National Aviation Hall of Fame (1998); honorary doctor of the University of Miami (2004. május 14.);
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz James Lovell témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

James (Jim) Arthur Lovell (Cleveland, Ohio, 1928. március 25. –) amerikai űrhajós.

Életpálya

A wisconsini Egyetem és a haditengerészeti akadémia elvégzése után repülőtiszt. 1958-tól berepülőpilóta volt. 1962. szeptember 17-től részesült űrhajóskiképzésben. Összesen 29 napot, 19 órát és 3 percet töltött a világűrben. 1973. március 1-jén köszönt el a légierőtől és a NASA űrhajósaitól. Egy texasi nagyvállalat elnöke lett.

Repülések

(zárójelben a repülés dátuma)

Gemini–7 (1965. december 4–18.)
Gemini–12 (1966. november 11–15.)
Apollo–8 (1968. december 21–27.)
Apollo–13 (1970. április 11–17.)

Gemini–4

1965-ben a Gemini-program második emberes repülésén, a Gemini–4 tartalék pilótája.

Gemini–7

Frank Borman parancsnok mellett a Gemini–7 pilótája. A két hét hosszú küldetés az addigi leghosszabb volt az űrhajózás történetében. 1965. december 15-én a Gemini–7 űrrandevút hajtott végre (passzív résztvevőként) a pár órával korábban pályára állított Gemini–6A űrhajóval.

Gemini–9

A Gemini–9 eredeti legénységének (Elliott See és Charles Bassett) 1966. február 28-i halálát követően a tartalékok kerültek előtérbe. Az űrrepülés tartalék parancsnoka.

Gemini–12

A Gemini–12, az utolsó Gemini űrhajó parancsnoka. A terv az Agena célrakétával való összekapcsolódás volt. Ennek sikere után Edwin Aldrin pilóta három űrsétát tett.

Apollo–8

Az Apollo–8 az első űrhajó, amely embereket – Frank Borman parancsnokot, James Lovell parancsnokimodul-pilótát és William Anders holdkomppilótát – szállított Hold körüli pályára, amit tíz alkalommal került meg. A parancsnoki modul pilótája eredetileg Michael Collins volt, de hirtelen jött betegsége miatt a tartalékos Lovell repült helyette.

Az űrhajó legénységét a Time amerikai hetilap az 1968-as „Év Emberei”-vé választotta.

Apollo–11

Az Apollo–11 tartalék parancsnoka 1969 júliusában. Ha Neil Armstrong valamilyen oknál fogva nem repülhetett volna, Lovell lett volna az első ember, aki egy másik égitest felszínére lép.

Apollo–13

Az Apollo–13 célja a Holdon való leszállás a 80 km átmérőjű Fra Mauro kráterben. A háromtagú legénység (James Lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta és Fred Haise holdkomppilóta) küldetése meghiúsult, mert a küldetés harmadik napján, 321 860 kilométerre a Földtől robbanás történt az űrhajó műszaki egységében. Az Apollo a Holdat megkerülve sikeresen visszatért a Földre. Lovell egyike lett annak a három embernek (John Younggal és Eugene Cernannal együtt), akik két küldetésben is eljutottak a Holdhoz, de közülük Lovell az egyetlen, aki nem szállt le a felszínre.

Írásai

Jeffrey Kluger társszerzővel együtt könyvet írt második holdutazásáról,^[8] amely magyar fordításban is megjelent Apolló 13 címmel.^[9] E könyv alapján készült az Apolló 13 című film, Lovell szerepében Tom Hanks-szel. Jim Lovell maga is játszott benne egy kisebb, pár másodperces szerepet (az űrhajósok fogadásakor tisztelgő idős tengerészkapitányét az USS Iwo Jima anyahajó fedélzetén).^[10]

Szakmai sikerek

A Hold túlsó oldalán egy 34 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla.

Jegyzetek

↑ https://searchpub.nssc.nasa.gov/servlet/sm.web.Fetch/Agency_Awards_Historical_Recipient_List.pdf?rhid=1000&did=2120817&type=released
↑ https://www.anecdotes-spatiales.com/james-a-lovell-recoit-la-legion-dhonneur/
↑ https://www.nmspacemuseum.org/inductee/james-a-lovell-jr/, 2023. július 17.
↑ Astronauts Laud Gemini as Precursor to Shuttle (angol nyelven), 1982. október 3.
↑ https://www.nasa.gov/history/congressional-space-medal-of-honor/
↑ james-lovell-jr
↑ https://commencement.miami.edu/about-us/archives/honorary-degree-recipients/index.html
↑ Jeffrey Kluger–James Lovell: Lost Moon: The Perilous Voyage of Apollo 13, Houghton Mifflin Harcourt, 1994, 1995, 1996, 2004 ISBN 0-395-67029-2
↑ Jeffrey Kluger–James Lovell: Apolló 13, Bentley Book, Budapest 1995, ISBN 963-305-010-3
↑ Jim Lovell. IMDb. (Hozzáférés: 2018. október 24.)

Források

Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

James Lovell. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
James Lovell. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
James Lovell. windows2universe.org. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
James Lovell. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
James Lovell. imdb.com. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
James Lovell. answers.com. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
James Lovell. about.com. [2007. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 20.)

Csillagászatportál
USA-portál

[29c7e77e3651b4a66f98294626c774c8dde3a372-1] ttps://searchpub.nssc.nasa.gov/servlet/sm.web.Fetch/Agency_Awards_Historical_Recipient_List.pdf?rhid=1000&did=2120817&type=released

[3f56fa88a3c3898d06140169f8d8b51ddc1228bd-2] ttps://www.anecdotes-spatiales.com/james-a-lovell-recoit-la-legion-dhonneur/

[2db8a560cbc852dc5c402207d4892548181d8397-3] ttps://www.nmspacemuseum.org/inductee/james-a-lovell-jr/, 2023. július 17.

[349e689a4955bc381a6fdd30cdf96ea725e8f182-4] Astronauts Laud Gemini as Precursor to Shuttle (angol nyelven), 1982. október 3.

[22b145d0e6845c3dc864714f8fc7dc9d43e5cb5a-5] ttps://www.nasa.gov/history/congressional-space-medal-of-honor/

[8db4b3841b03b96288360161a362b513ea45d309-6] s-lovell-jr

[2f46f20604a3190e2eb1d9ed8cb3c04b01bfc636-7] ttps://commencement.miami.edu/about-us/archives/honorary-degree-recipients/index.html

[8] Jeffrey Kluger–James Lovell: Lost Moon: The Perilous Voyage of Apollo 13, Houghton Mifflin Harcourt, 1994, 1995, 1996, 2004 ISBN 0-395-67029-2

[9] Jeffrey Kluger–James Lovell: Apolló 13, Bentley Book, Budapest 1995, ISBN 963-305-010-3

[10] Jim Lovell. IMDb. (Hozzáférés: 2018. október 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

James Lovell

James Lovell holdgömbbel (1969. december 1.)
Született	James Arthur Lovell 1928. március 25. (96 éves) Cleveland, Ohio USA
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	amerikai
Házastársa	Marilyn Lovell (1952. június 6. – )
Gyermekei	Barbara Lovell Susan Lovell Jeffrey Lovell Jay Lovell
Szülei	Blanche Lovell
Foglalkozása	űrhajós
Iskolái	Harvard Business School Dél-kaliforniai Egyetem Wisconsin–Madison Egyetem United States Naval Test Pilot School United States Naval Academy MacDowell Montessori School
Kitüntetései	Distinguished Flying Cross Elnöki Szabadság-érdemrend Air Medal Harmon Trophy NASA Exceptional Service Medal United States Astronaut Hall of Fame Navy Distinguished Service Medal National Defense Service Medal Distinguished Eagle Scout Award Hubbard Medal (1969) NASA Distinguished Service Medal (1969, 1970)^[1] a francia Becsületrend lovagja (1970. július 29.)^[2] International Space Hall of Fame (1982)^[3]^[4] Congressional Space Medal of Honor (1995. július 26.)^[5] National Aviation Hall of Fame (1998)^[6] honorary doctor of the University of Miami (2004. május 14.)^[7]

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz James Lovell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Az év embere m v sz Az év embere
1927–1950	Charles Lindbergh (1927) Walter Chrysler (1928) Owen D. Young (1929) Mohandász Karamcsand Gandhi (1930) Pierre Laval (1931) Franklin D. Roosevelt (1932) Hugh S. Johnson (1933) Franklin D. Roosevelt (1934) Hailé Szelasszié etióp császár (1935) Wallis Simpson (1936) Csang Kaj-sek / Soong Mei-ling (1937) Adolf Hitler (1938) Joszif Visszarionovics Sztálin (1939) Winston Churchill (1940) Franklin D. Roosevelt (1941) Joszif Visszarionovics Sztálin (1942) George Marshall (1943) Dwight D. Eisenhower (1944) Harry S. Truman (1945) James F. Byrnes (1946) George Marshall (1947) Harry S. Truman (1948) Winston Churchill (1949) The American Fighting-Man (1950)
1951–1975	Mohammed Mosaddeq (1951) II. Erzsébet brit királynő (1952) Konrad Adenauer (1953) John Foster Dulles (1954) Harlow Curtice (1955) A magyar szabadságharcos (1956) Nyikita Szergejevics Hruscsov (1957) Charles de Gaulle (1958) Dwight D. Eisenhower (1959) Az amerikai tudósok: George Beadle / Charles Draper / John Enders / Donald A. Glaser / Joshua Lederberg / Willard Libby / Linus Pauling / Edward Purcell / Isidor Rabi / Emilio Segrè / William Shockley / Teller Ede / Charles Townes / James Van Allen / Robert Woodward (1960) John F. Kennedy (1961) XXIII. János pápa (1962) Martin Luther King (1963) Lyndon B. Johnson (1964) William Westmoreland (1965) The Generation Twenty-Five and Under (1966) Lyndon B. Johnson (1967) Az Apollo 8 űrhajósai: William Anders / Frank Borman / James Lovell (1968) A Közép-amerikaiak (1969) Willy Brandt (1970) Richard Nixon (1971) Henry Kissinger / Richard Nixon (1972) John Sirica (1973) Fejszál szaúdi király (1974) Az amerikai nők: Susan Brownmiller / Kathleen Byerly / Alison Cheek / Jill Conway / Betty Ford / Ella Grasso / Carla Hills / Barbara Jordan / Billie Jean King / Susie Sharp / Carol Sutton / Addie Wyatt (1975)
1976–2000	Jimmy Carter (1976) Anvar Szádát (1977) Teng Hsziao-ping (1978) Ruholláh Homeini (1979) Ronald Reagan (1980) Lech Wałęsa (1981) A személyi számítógép (1982) Ronald Reagan / Jurij Vlagyimirovics Andropov (1983) Peter Ueberroth (1984) Teng Hsziao-ping (1985) Corazón Aquino (1986) Mihail Gorbacsov (1987) A veszélyeztetett Föld (1988) Mihail Gorbacsov (1989) George H. W. Bush (1990) Ted Turner (1991) Bill Clinton (1992) A békéért dolgozók: Jasszer Arafat / Frederik Willem de Klerk / Nelson Mandela / Jichák Rabin (1993) II. János Pál pápa (1994) Newt Gingrich (1995) David Ho (1996) Andrew Grove (1997) Bill Clinton / Ken Starr (1998) Jeff Bezos (1999) George W. Bush (2000)
2001–napjainkig	Rudolph Giuliani (2001) Az informátorok: Cynthia Cooper / Coleen Rowley / Sherron Watkins (2002) Az amerikai katona (2003) George W. Bush (2004) Az irgalmas szamaritánusok: Bono / Bill Gates / Melinda Gates (2005) Te (2006) Vlagyimir Putyin (2007) Barack Obama (2008) Ben Bernanke (2009) Mark Zuckerberg (2010) A Tüntető (2011) Barack Obama (2012) Ferenc pápa (2013) Az ebola ellen harcolók: Dr. Jerry Brown / Dr. Kent Brantly / Ella Watson-Stryker / Foday Gollah / Salome Karwah (2014) Angela Merkel (2015) Donald Trump (2016) A csendtörők (2017) „Az őrzők” : Jamal Khashoggi / Maria Ressa / Wa Lone / Kyaw Soe Oo / Staff of The Capital (2018) Greta Thunberg (2019) Joe Biden / Kamala Harris (2020) Elon Musk (2021) Volodimir Zelenszkij / Ukrajna lelke (2022) Taylor Swift (2023)