Jevpatorija
Jevpatorija (Євпаторія) | |||
Jevpatorija látképe a tenger felől | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Krími Köztársaság | ||
Járás | Yevpatoria Raion (2023–) | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | i. e. 497[1] | ||
Polgármester | Andrij Petrovics Danilenko | ||
Irányítószám | 97400—97490 | ||
Körzethívószám | +380-6569 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 107 877 fő (2021) | ||
Népsűrűség | 886 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 10 m | ||
Terület | 120,7 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 33° 21′ 30″45.200000°N 33.358333°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 33° 21′ 30″45.200000°N 33.358333°E | |||
Jevpatorija weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jevpatorija témájú médiaállományokat. |
Jevpatorija (ukránul Євпаторія, oroszul Евпатория, krími tatár nyelven Kezlev, örményül Եվպատորիա [Jevpatoria], görögül Ευπατορία, Κερκινίτις [Eupatoria, Kerkinitisz], törökül Gözleve) város a Krím félszigeten.[2]
Földrajza és éghajlata
[szerkesztés]A város a sztyeppeövezetben fekszik. A szárazföld felől a Szaki járás, dél felől a Fekete-tenger határolja. A Kalamiti-öböl 20 kilométeres tengerpartja mentén található. Kijevtől légvonalban 619 km-re, vasúton 900 km-re autóúton 788 km-re helyezkedik el. Szimferopoltól mért távolsága 64 km illetve 93 km illetve 69 km. Vízforrásai: a Mojnaki-tó, a Szasik-Szivas-tó, a Zsemcsuzsne-tó, a Funaki-tó és a Jali-Majnak-tó.
Története
[szerkesztés]Az i. e. 497-ben alapították. Kerkinitida néven az i. e. 3–i. sz. 2. századig görög település volt itt. A terület újabb fejlődése az Oszmán Birodalommal kezdődött, amikor 1475-ben Gezlev (Kezlev) néven erődöt építettek. A 16. században az erődöt jelentősen kibővítették és megerősítették. A település jelenlegi neve VI. Mithridatész pontoszi királytól származik. Amikor az Orosz Birodalom meghódította a Krímet és elfoglalta a várost, Eupatorra nevezték át.[3] A 19. század elején új kikötő épült a városban és a város lett a krími karaiták központja. Ebben az időben kezdett kialakulni az üdülőhely jellegű városkép. A tengerparti részen számos városi strandot alakítottak ki. A közeli tavakban lévő iszapot használják a gyógyításban és a vizet gyógyhatású ásványvízként.
Népesség
[szerkesztés]A város lakosainak száma az elővárosok nélkül 107 044 fő (2013).
A népesség összetétele: orosz - 64,9%; ukrán - 23,3%; krími tatár - 6,9%; fehérorosz - 1,5%; örmény - 0,5%; zsidó - 0,4%; tatár - 0,2%; lengyel - 0,2%; moldovai - 0,2%; azeri - 0,2%[4]
Közigazgatás
[szerkesztés]A városi önkormányzat felügyelete alá tartoznak a Zaozerne, Novoozerne és Mirnij településrészek is.
Közlekedés
[szerkesztés]A legközelebbi vasútállomás a Jevpatorija üdülőhely nevű vasúti megállóhely. Ennek a közelében található a távolsági autóbusz-állomás. A központtól 2 km-re északkeletre található a város fő vasútállomása, a Jevpatorija-Tovarnaja.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szasik-Szivas tó – Jevpatorija keleti részén található. Egykor öböl volt, de egy homokpad segítségével tavat alakítottak ki. Az egész Krím legnagyobb sós tava. Területe 8000 ha. Már az ókorban is sót bányásztak ezen a helyen. Az orosz fennhatóság idején, a 15. századtól a jómódú ukránok és moszkvaiak számra az itt kitermelt só használata szokás volt.[5]
- Sukurla-Efendi mecset – Tatarszkaja u., 66
- Örmény Szent Mihály-templom – Internacionalna u. 44.
Testvértelepülései
[szerkesztés]- Joánina Görögország (1989)
- Figueira da Foz Portugália (1989)
- Ludwigsburg Németország (1992)
- Zákinthosz Görögország (2002)
- Ostrowiec Świętokrzyski Lengyelország (2004)
- Krasznogorszki járás (Moszkvai terület) Oroszország (2006)
- Belgorod Oroszország (2010)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://evpatoriya-history.info/
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ Історія місцевості. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
- ↑ 2001-es népszámlálás adatai
- ↑ Пам'ятник природи. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
Források
[szerkesztés]- A város honlapja Archiválva 2015. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- a város történelme
- Adatlap, statisztika
- fényképek Archiválva 2010. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben - (oroszul)