Ugrás a tartalomhoz

Junot Díaz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Junot Díaz
Született1968. december 31. (55 éves)
Santo Domingo, Dominikai Köztársaság
Állampolgárságaamerikai USA
Foglalkozása
  • író
  • egyetemi oktató
  • sci-fi író
  • regényíró
  • egyetemi tanári kar tagja
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Junot Díaz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Junot Díaz (Santo Domingo, 1968. december 31. –) dominikai-amerikai(wd)[7] író, a Massachusetts Institute of Technology kreatív írás professzora, a Boston Review(wd) korábbi szépirodalmi szerkesztője. Emellett tagja a Freedom University tanácsadó testületének, egy georgiai önkéntes szervezetnek, amely dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlóknak nyújt középiskola utáni oktatást.[8] Díaz munkásságának középpontjában a bevándorlói, különösen a latin-amerikai bevándorlói tapasztalat áll.[9]

Díaz a Dominikai Köztársaságban, Santo Domingóban született, de hatéves korában családjával New Jerseybe vándorolt. A Rutgers Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát, és nem sokkal a diploma megszerzése után megalkotta „Yunior” karakterét,[10] aki több későbbi könyvének narrátora volt. Miután a Cornell Egyetemen megszerezte az MFA(wd) fokozatot, Díaz kiadta első könyvét, az 1995-ös Drown című novelláskötetet.

2008-ban Pulitzer-díjat kapott Oscar ​Wao rövid, de csodálatos élete című regényéért, 2012-ben pedig megkapta a MacArthur Fellowship(wd) „Genius Grant” ösztöndíját.[11]

Fiatalkora

[szerkesztés]

1968. december 31-én született a Dominikai Köztársaságban, Santo Domingóban, Rafael és Virtudes Díaz gyermekeként.[12][13] Hét testvére közül ő volt a harmadik gyermek. Kisgyermekkora nagy részében édesanyjával és nagyszüleivel élt, míg édesapja az Egyesült Államokban dolgozott. 1974 decemberében a New Jersey állambeli Parlinba(wd) költözött, ahol újra együtt lett apjával. Ott élt kevesebb mint egy mérföldre attól a helytől, amelyet ő úgy jellemzett, mint „New Jersey egyik legnagyobb szemétlerakója”.[14]

Díaz a Madison Park Általános Iskolába járt,[15] és mohó olvasó volt, gyakran négy mérföldet gyalogolt, hogy könyveket kölcsönözzön a közkönyvtárból. Ebben az időben Díaz-t lenyűgözték az apokaliptikus[16] filmek és könyvek, különösen John Christopher munkái, a Majmok bolygója(wd) eredeti filmjei és a BBC A sötétség pereme című minisorozat. Felnőttként Díaz nagy küzdelmet folytatott az angol nyelv elsajátításával. Megjegyzi, hogy ez „nyomorúságos élmény” volt számára, különösen azért, mert úgy tűnt, hogy az összes többi testvére „hónapok alatt elsajátította a nyelvet; bizonyos szempontból úgy tűnt, hogy egyik napról a másikra”. Ahogy az iskolája felfigyelt erre, családjával felvették a kapcsolatot, és hamarosan speciális oktatásban részesült, hogy több forrást és lehetőséget biztosítsanak számára a nyelvtanuláshoz.[17]

1987-ben érettségizett a New Jersey állambeli Old Bridge Townshipben(wd) található Cedar Ridge(wd) középiskolában (ma Old Bridge High School),[18] bár csak évekkel később kezdett el hivatalosan írni.[19]

Pályafutása

[szerkesztés]

Díaz egy évig járt a Kean College-ba(wd) a New Jersey állambeli Unionban(wd), mielőtt átiratkozott, és végül 1992-ben angol szakon diplomázott a Rutgers University-New Brunswick egyetemen; ott részt vett a Demarest Hallban(wd), egy kreatív írással, életvitelszerű tanulással foglalkozó kollégiumban, valamint különböző diákszervezetekben. Olyan szerzőkkel találkozott, akik motiválták, hogy íróvá váljon: Toni Morrison és Sandra Cisneros(wd). A főiskola alatt úgy dolgozott, hogy biliárdasztalokat szállított, mosogatott, benzint pumpált, és a Raritan River Steel-nél dolgozott. Egy 2010-ben készült interjú során elmesélte, hogyan nőtt fel Amerikában, és hogyan dolgozta végig az egyetemet:

Nyugodtan mondhatom, hogy láttam az Egyesült Államokat alulról felfelé... Lehet, hogy egyénként sikertörténet vagyok. De ha megigazítjuk a gombot, és visszavesszük egy fokozattal a családi egységre, azt mondanám, hogy a családom sokkal bonyolultabb történetet mesél el. Két gyerek történetét a börtönben. Hatalmas szegénységről, óriási nehézségekről mesél.

Drown (1996) című novelláskötetének átható témája az apa hiánya, ami Diaz saját apjával való feszült kapcsolatát tükrözi, akivel már nem tartja a kapcsolatot. Amikor Diaz egyszer egy dominikai újságban megjelentetett egy cikket, amelyben elítélte az ország haitiakkal szembeni bánásmódját, apja levelet írt a szerkesztőnek, amelyben azt írta, hogy a cikk írójának „haza kellene mennie Haitire”.[20]

A Rutgers Egyetem elvégzése után Díaz a Rutgers University Pressnél(wd) dolgozott szerkesztőségi asszisztensként. Ebben az időben alkotta meg először Yunior(wd) kvázi önéletrajzi karakterét[10] is egy történetben, amelyet Díaz az 1990-es évek elején az MFA-programjára való jelentkezése részeként használt. A karakter későbbi munkáinak nagy részében, köztük a Drown és a This Is How You Lose Her (2012) című regényekben is fontos szerepet játszott.[21] Yunior(wd)[10] munkásságának középpontjába került, Diaz később így nyilatkozott: „A Drown óta az volt az elképzelésem, hogy hat vagy hét könyvet írok róla, amelyek egy nagy regényt alkotnak”.[21] Díaz 1995-ben szerzett MFA(wd) diplomát a Cornell Egyetemen, ahol első novelláskötetének nagy részét is írta.

Díaz kreatív írást tanít a Massachusetts Institute of Technology-n, mint a Rudge and Nancy Allen Professor of Writing[22] és a Boston Review(wd) szépirodalmi szerkesztője volt.[23] Aktívan tevékenykedik a dominikai-amerikai közösségben, és alapító tagja a Voices of Our Nation Művészeti Alapítványnak, amely a színes bőrű írókra összpontosít. 2009-ben a Wesleyan Egyetem(wd) Millet Writing Fellow-ja volt, és részt vett a Wesleyan Distinguished Writers Series sorozatában.[24]

Magánélete

[szerkesztés]

Párkapcsolatban él Marjorie Liu(wd) írónővel.[25]

Munkái

[szerkesztés]

1994–2004: Korai művei és a Drown

[szerkesztés]

Novellái megjelentek a The New Yorker magazinban, amely a 21. század 20 legjobb írója közé sorolta.[26] Publikált a Story(wd), a The Paris Review(wd), az Enkare Review(wd) folyóiratokban, valamint a The Best American Short Stories[27] című antológiákban (1996, 1997, 1999, 2000, 2013), a The PEN/O. Henry Prize Stories (2009) és az African Voices című kötetekben. Legismertebb két fő műve: a Drown (1996) című novelláskötet és a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao (2007) című regény. A kritikusok mindkettőt elismeréssel fogadták, és az utóbbival elnyerte a 2008-as szépirodalmi Pulitzer-díjat. Maga Diaz úgy jellemezte írói stílusát, mint „New Jersey és a Dominikai Köztársaság engedetlen gyermeke, ha ez egyáltalán elképzelhető túl sok műveltséggel”.[28]

Díaz megkapta az Eugene McDermott-díjat, a John Simon Guggenheim Memorial Foundation(wd) ösztöndíját, a Lila Wallace(wd) Reader's Digest Writers-díjat, a 2002-es PEN/Malamud-díjat, a National Endowment for the Arts[29] 2003-as amerikai-japán alkotói ösztöndíját, a Harvard Egyetem Radcliffe Institute for Advanced Study[30] ösztöndíját és az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia[31] római díját(wd). A bogotái World Book Capital és a Hay Fesztivál(wd) a 39 legfontosabb 39 év alatti latin-amerikai író közé választotta.[32]

A Drown című kötet történetei a tizenéves elbeszélő elszegényedett, apátlan fiatalkorára koncentrálnak a Dominikai Köztársaságban, és arra, hogy hogyan alkalmazkodik új életéhez New Jerseyben. A kritikák általában erősek voltak, de nem voltak panaszmentesek.[33] Díaz kétszer olvasott fel a PRI(wd) This American Life(wd): „Edison, New Jersey” című műsorának[34] 1997-ben és „How to Date a Brown Girl (Black Girl, White Girl, or Halfie)”[35] 1998-ban.[36] Kiadta a „Drown” spanyol fordítását is, Negocios címmel. A 2007-ben megjelent regénye (The Brief Wondrous Life of Oscar Wao) érezhetően újraértékelte Díaz korábbi munkásságát. A Drownt - tíz évvel az első megjelenése után - széles körben elismerték a kortárs irodalom fontos mérföldkövének, még azok a kritikusok is, akik vagy teljesen figyelmen kívül hagyták a könyvet,[37] vagy rossz kritikákat írtak róla.[38]

2005–11: The Brief Wondrous Life of Oscar Wao

[szerkesztés]

A The Brief Wondrous Life of Oscar Wao (Oscar ​Wao rövid, de csodálatos élete) 2007 szeptemberében jelent meg. Michiko Kakutani(wd), a New York Times kritikusa úgy jellemezte Díaz írását a regényben, mint „a spanglish egyfajta utcai nyelvjárása, amelyet még a legegynyelvűbb olvasó is könnyen beszívhat: sok villanó szó és káprázatos beszéd, sok testbeszéd a mondatokban, sok David Foster Wallace-féle lábjegyzet és mellékmondat. És látszólag könnyed könnyedséggel idézi meg a két világot, amelyben a szereplői élnek: a Dominikai Köztársaságot, a kísértetjárta szülőföldet, amely rémálmaikat és álmaikat formálja; és Amerikát (alias New Jersey), a szabadság, a remény és a nem túl fényes lehetőségek földjét, ahová a nagy dominikai diaszpóra részeként menekültek.[37] Díaz így nyilatkozott a regény főhőséről: „Oscar az összes olyan kockafej keveréke volt, akikkel együtt nőttem fel, akik nem rendelkeztek a férfias kiváltságok különleges tartalékával. Oscar volt az, aki én lettem volna, ha nem lett volna az apám vagy a bátyám, vagy a saját harci hajlandóságom, vagy a saját képtelenségem, hogy könnyen beilleszkedjek bármilyen kategóriába.”. Elmondása szerint értelmes és találó kapcsolatot lát a sci-fi és/vagy az epikus irodalmi műfajok és a sokrétű bevándorlói tapasztalat között.[39]

A Time kritikusa, Lev Grossman azt írta, hogy Díaz regénye „olyan elképesztően nagyszerű, hogy a nehézsúlyúakkal – Richard Russo, Philip Roth – zsúfolt őszi versenyben Díaz jó eséllyel indul a mezőny élén”. Nevezhetnénk az Oscar Wao rövid csodálatos életét ... egy bevándorló család sagájának, de ez nem lenne igazságos. Ez egy bevándorlócsalád-saga azoknak, akik nem olvasnak bevándorlócsalád-sagákat.”[40] 2007 szeptemberében a Miramax megvásárolta a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao filmadaptációjának jogait.[41]

A Pulitzer-díj mellett a The Brief Wondrous life of Oscar Wao elnyerte a John Sargent Sr. First Novel Prize,[42] a National Book Critics Circle Award for Fiction of 2007,[43] az Anisfield-Wolf Book Award, a 2008-as Dayton Literary Peace Prize,[44] a 2008-as Hurston/Wright Legacy Award és a Massachusetts Book Awards Fiction Award 2007-es díját.[45] Díaz elnyerte a James Beard Alapítvány MFK Fisher Distinguished Writing Award díját is a „He'll Take El Alto” című cikkéért, amely a Gourmet(wd) 2007. szeptemberi számában jelent meg.[46] A regényt a Time[47] és a New York Magazine(wd)[48] is a 2007-es év legjobb regényének választotta. A St. Louis Post-Dispatch(wd), a Los Angeles Times, a Village Voice(wd), a Christian Science Monitor(wd), a New Statesman(wd), a Washington Post és a Publishers Weekly(wd) oldalain is felkerült a „2007 legjobbjai” listájára, amely 35 kiadványt tartalmazott. A regény a Modern Language Association(wd) 2008-as San Franciscó-i konferenciáján egy panelbeszélgetés témája volt.[49] A Stanford Egyetem 2012-ben szimpóziumot szentelt Junot Díaznak, ahol vezető amerikai latin/amerikai tanulmányokkal foglalkozó tudósok kerekasztal-beszélgetésen kommentálták alkotói munkásságát és aktivizmusát.[50]

2010 februárjában Díaz írótársak bátorításához való hozzájárulását elismerték, amikor Maxine Hong Kingston és M.L. Liebler(wd) költő mellett neki ítélték oda a Barnes & Noble Writers for Writers(wd) díját.[51]

2012–től napjainkig: This Is How You Lose Her és más munkák

[szerkesztés]

2012 szeptemberében adott ki egy novellagyűjteményt This Is How You Lose Her (Így ​veszíted el) címmel.[52][53][54] A gyűjtemény 2012. október 10-én bekerült a 2012-es Nemzeti Könyvdíj döntőjébe.[55] Keith Meatto főszerkesztő a Frontier Psychiatrist című online művészeti és kulturális folyóiratban megjelent kritikájában a következőket írta a könyvről: „Bár a This Is How You Lose Her minden bizonnyal előmozdítja Diaz irodalmi karrierjét, de a szerelmi életét megnehezítheti. Az olvasó számára a gyűjtemény felveti a nyilvánvaló kérdést, hogy mit tennél, ha a szeretőd megcsalna, és két nem kevésbé kihívó kérdést is implikál: Hogyan találod meg a szerelmet, és hogyan teheted tartósabbá?”[56]

Egy recenzens ezt írta: „A This Is How You Lose Her történetei, amelyek egyszerre vidámak és lesújtóak, harsányak és gyengédek, feltárják túlságosan emberi szívünk végtelen vágyakozását és elkerülhetetlen gyengeségeit. Megragadják az új szenvedély hevét, a vakmerőséget, amellyel eláruljuk azt, amit a legjobban becsülünk, és a kínzást, amelyen keresztülmegyünk – "a könyörgés, az üvegen mászkálás, a sírás" –, hogy megpróbáljuk helyrehozni azt, amit jóvátehetetlenül összetörtünk. Felidézik azokat a visszhangokat, amelyeket az intimitás hagy maga után, még ott is, ahol azt hittük, hogy nem érdekel minket ... Leginkább arra emlékeztetnek ezek a történetek, hogy a szenvedély szokása mindig győzedelmeskedik a tapasztalat felett, és hogy "a szerelem, amikor igazán eltalál bennünket, örökké tart a felezési ideje".”[54]

2012-ben Diaz 500 000 dolláros MacArthur "Genius grant" díjat kapott.[57][58][59][60] Azt mondta: „Azt hiszem, két napig szótlan voltam”, és „elképesztőnek” és „észbontó megtiszteltetésnek” nevezte.[59]

Az Oscar Wao után Diaz elkezdett dolgozni egy második regényen, egy tudományos-fantasztikus eposzon, Monstro munkacímmel.[61] Korábban kétszer is próbálkozott tudományos-fantasztikus regény megírásával az Oscar Wao előtt, korábbi erőfeszítése a műfajban „Shadow of the Adept, egy távoli jövőbeli regény Gene Wolfe(wd) The Shadow of the Torturer jegyében és Dark America, Akira ihlette posztapokaliptikus rémálom” továbbra is hiányos és kiadatlan.[62] A Wirednek(wd) adott interjújában kifejtette, hogy a sci-fi vonzereje számára az, hogy a sci-fi úgy küzd a hatalom gondolatával, ahogy más műfajok nem: „Nem láttam, hogy a mainstream, irodalmi, realista fikció a hatalomról, a diktatúráról beszélne, az emberek szaporodásának következményeiről beszélünk, ami persze a Karib-térségben soha nincs messze.”[63] A New York Magazine-nak(wd) adott interjújában a This Is How You Lose Her megjelenése előtt Diaz elárulta, hogy a folyamatban lévő regény „egy 14 éves "Dominican York" lányról szól, aki megmenti a bolygót a teljes apokalipszistől”,[64] de arra is figyelmeztetett, hogy a regény soha nem készülhet el: „Még csak a regény első részénél vagyok, szóval nem igazán jutottam el az evéshez” – mondja –, „és meg kell ennem pár várost, mielőtt azt hiszem, hogy a dolog valóban beindul.”[62] 2015 júniusában úgy tűnit, hogy a folyamatban lévő regényt felhagyta – a Words on a Wire-nek adott 2015. júniusi interjúban, amikor a Monstro-val kapcsolatos fejleményről kérdezték, Diaz azt mondta: „Igen, már nem írom azt a könyvet...".[65]

Diaz első gyerekkönyve, az Islandborn (Szigetlakó) 2018. március 13-án jelent meg. A történet egy Lola nevű afro-latina lányról szól, aki visszatér, emlékeket gyűjteni származási országából, a Dominikai Köztársaságból.[66][67]

Saját írásaival kapcsolatban Diaz azt mondta: „Kétféle író létezik: akik más íróknak írnak, és akik az olvasóknak írnak",[68] és hogy írás közben inkább az olvasóit tartja szem előtt, mivel azok nagyobb valószínűséggel fogják elnézni a hibáit, és készséges résztvevőként viselkednek a történetben, ahelyett, hogy aktívan kritizálnák az írásait.[68]

Egy 2015 januári amerikai kritikusok közvélemény-kutatása Díaz Oscar ​Wao rövid, de csodálatos élete című művét „a 21. század máig legjobb regényének” nevezte.[69] 2017 februárjában Diazt hivatalosan is beiktatták az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémiára.[70]

Aktivizmus és érdekérvényesítés

[szerkesztés]

Díaz számos New York-i közösségi szervezetben tevékenykedett, a Pro-Libertad-tól kezdve a kommunista Dominikai Munkáspárton(wd) (Partido de los Trabajadores Dominicanos) át az Unión de Jóvenes Dominicanos („Dominikai Ifjúsági Unió”) szervezetig. Kritikusan nyilatkozott az Egyesült Államok bevándorlási politikájáról.[71] Díaz írótársával, Edwidge Danticat-tal(wd) közösen a The New York Timesban közölt egy véleménycikket, amelyben elítélte a dominikai kormány által a haitiak és a dominikai haitiak(wd) deportálását.[72]

Díaz kritikájára válaszul a Dominikai Köztársaság New York-i főkonzulja „dominikaellenesnek” nevezte Díaz-t, és visszavonta a Dominikai Köztársaság által 2009-ben neki odaítélt Érdemrendet.[73][74]

2010. május 22-én bejelentették, hogy Díaz-t beválasztották a Pulitzer-díj 20 tagú zsűrijébe.[75] Díaz „rendkívüli megtiszteltetésnek” nevezte kinevezését, és azt a tényt, hogy ő az első latin származású, akit a testületbe neveztek ki.[76][77]

2014 szeptemberétől a DREAM Project tiszteletbeli elnöke, amely egy non-profit oktatási program a Dominikai Köztársaságban.[78]

Bántalmazó magatartással kapcsolatos vádak

[szerkesztés]

2018 májusában Zinzi Clemmons(wd) írónő nyilvánosan szembesült Díazzal, azt állítva, hogy egyszer erőszakkal sarokba szorította és megcsókolta őt.[79][80][81] Más nők, köztük Carmen Maria Machado(wd) és Monica Byrne(wd) írónők a Twitteren reagáltak a Díaz által elkövetett szóbeli bántalmazásokról szóló saját beszámolóikkal.[82][83][84][85][86] Alisa Valdes(wd) írónő néhány évvel korábban írt egy blogbejegyzést, amelyben Díaz „nőgyűlölő bántalmazását” állította;[81][87] azt mondta, hogy megdorgálták, amiért egy latin-amerikai szerzőtársát támadta, amikor korábban felhívta a figyelmet Díaz viselkedésére.[82][88][89]

Az irodalmi és feminista körök megosztottak Díaz támogatói és vádlói között.[82][90] Különös vitát váltott ki az a kérdés, hogy a szexuális zaklatással kapcsolatos panaszokat a vádlott faji vagy etnikai hovatartozásától függően hogyan lehet eltérően kezelni.[82] Néhány héttel Clemmons állításai előtt[91][92][93] Díaz megjelentetett egy esszét a The New Yorkerben, amelyben elmesélte, hogy nyolcéves korában megerőszakolták, és hogy ez milyen hatással volt későbbi életére és kapcsolataira.[94][95] Az esszét egy olvasónak címezte, aki egyszer megkérdezte tőle, hogy bántalmazták-e. Azt írta, hogy a gyermekkorában átélt bántalmazás miatt később másoknak is ártott.[88][96] Míg az esszét sokan őszintének és bátornak nevezték, mások azzal vádolták Díaz-t, hogy megpróbálja eloszlatni a saját viselkedésével kapcsolatos vádakat.[90][97]

Rebecca Walker(wd) írónő, valamint akadémikusok egy csoportja, köztük a Harvard és a Stanford egyetemek oktatói a The Chronicle of Higher Education(wd) című laphoz eljuttatott nyílt levélben tiltakoztak a vádakra adott médiaválasz ellen, mondván, hogy az „teljes körű médiakampánynak” felel meg.[98][99] Bár nem utasították el a vádakat, óva intettek az ügy „kritikátlan” és „szenzációhajhász” kezelésétől, amely szerintük megerősítheti a feketékről és a latinokról mint szexuális ragadozókról alkotott sztereotípiákat.[98][99][100] Linda Martín Alcoff(wd), a Hunter College filozófiaprofesszora a The New York Timesban írt egy esszét, amelyben a Díaz ellen felhozott szexuális zaklatási vádakat egy nagyobb politikai kontextusba helyezte, és arról írt, hogy „kritikát kell megfogalmazni a szexuális viselkedés konvencióival szemben, amelyek rendszerszintű szexuális visszaéléseket eredményeznek”.[82][101]

Az MIT, ahol Díaz kreatív írást tanít, később bejelentette, hogy vizsgálatuk nem tárt fel semmilyen bizonyítékot a szabálysértésre.[90][102][103][104] A Boston Review(wd) szerkesztői is bejelentették, hogy Díaz marad a magazinnál,[90][105] azt írva, hogy a vádakból hiányzik „az a fajta súlyosság, ami a #MeToo mozgalmat élénkítette”.[92][103][106] Mindkét döntést kritika érte; a magazin versszerkesztői tiltakozásul lemondtak.[90] A Boston Review egyik szerkesztője azóta részletesen írt a Díazra vonatkozó vádak kivizsgálásáról és arról a döntésükről, hogy megtartják őt szépirodalmi szerkesztőként.[107]

Egy kezdeti nyilatkozatot követően, amelyben azt írta, hogy „felelősséget vállalok a múltamért”, Díaz később tagadta, hogy helytelenül csókolózott volna Clemmonsszal; kijelentette, hogy „az emberek már a büntetés fázisára léptek”, és hogy kétli, hogy tagadásának eleinte hinni fognak.[108][109][110] A Boston Globe(wd) később „fordulópontként” jellemezte az ügyet a Me Too mozgalomra adott nyilvános reakcióban, főként azért, mert Díaz kevésbé szembesült az intézményi visszahatásokkal, mint más prominens férfi személyiségek, akiket szexuális visszaéléssel vádoltak, és „a vádlói által előre jelzett #MeToo történetek áradata” nem valósult meg.[92] Díaz nem sokkal a vádak nyilvánosságra kerülése után önként lemondott a Pulitzer-díj kuratóriumának elnöki tisztségéről.[111][112] Egy független ügyvédi iroda öt hónapos felülvizsgálata után a testület bejelentette, hogy „nem talált olyan bizonyítékot, amely indokolná Diaz professzor eltávolítását”.[113][114]

Bibliográfia

[szerkesztés]

Regények

[szerkesztés]

Novellagyűjtemények

[szerkesztés]

Gyermekkönyvek

[szerkesztés]

Esszék

[szerkesztés]

Spekulatív irodalom

[szerkesztés]

Magyarul megjelent

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. McDermott Past Recipients. Eugene McDermott Award in the Arts at MIT
  2. Authors honored by Arts Council, 1998. október 28.
  3. junot-diaz
  4. Past Award Winners. PEN/Faulkner Foundation
  5. https://www.carnegie.org/awards/great-immigrants/2008-great-immigrants/
  6. http://claspprograms.org/pages/detail/68/Award-Winners, 2020. február 4.
  7. Terrie M Rooney. Contemporary Authors, Volume 161. Gale Research Co, 107. o. (1998). ISBN 9780787619947 
  8. Jefferson, Tara: Junot Diaz Promotes "Freedom University" On The Colbert Report. Anisfield-Wolf Community Blog, 2013. március 28. (Hozzáférés: 2013. június 18.)
  9. Bahr, David. „Immigrant Song”, Time Out New York, 2007. december 8. (Hozzáférés: 2011. július 4.) 
  10. a b c Yunior de Las Casas egy kitalált karakter, aki Junot Diaz író két novelláskötetének tárgya, a Drown (1996) és a This is How You Lose Her (2012) címűeknek. Yunior volt az egyik narrátor Diaz első The Brief Wondrous Life of Oscar Wao című (2007) regényében.
  11. 2012 MacArthur Foundation 'Genius Grant' Winners”, 2012. október 1.. [2015. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 1.) 
  12. Critical Survey of American Literature. Ipswich, Massachussetts: Salem Press, 691. o. (2016. november 5.) 
  13. Loss, Jacquelyn. Junot Díaz, Latino and Latina Writers. New York City: Charles Scribner's Sons, 803–816. o. (2003. november 5.) 
  14. The Brief Wondrous Life of Junot Diaz ... So Far. Splash of Red, 2009. november 30. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 18.)
  15. López, Adriana V.: The Importance of Being Junot—A Pulitzer, Spanglish, and Oscar Wao. Criticas Magazine, 2008. november 1. [2010. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 18.)
  16. Az apokaliptikus és posztapokaliptikus fikció(wd) a sci-fi egyik alműfaja, amelyben a Föld (vagy egy másik bolygó) civilizációja összeomlik vagy összeomlott.
  17. Knight, Henry Ace. „An Interview with Junot Díaz” (angol nyelven). Asymptote Journal. (Hozzáférés: 2019. április 30.) 
  18. Tejada, Miguel Cruz: Junot Díaz dice 'en RD hay muchos quirinos'; escribirá obra inspirada en caso (spanish nyelven), 2008. augusztus 11. [2008. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 25.) „Hizo el bachillerato en el Cedar Ridge High School de Old Bridge, Nueva Jersey, en 1987, y se licenció en inglés en la Universidad Rutgers (1992), e hizo un Master of Fine Arts en la Universidad de Cornell.”
  19. Nerdsmith - Adriana Lopez interviews Junot Díaz. Guernicamag, 2009. július 1. [2012. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  20. Jasmine Garsd: Guest DJ: Pulitzer Prize-Winning Author Junot Diaz. NPR music Alt Latino, 2012. szeptember 6. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)
  21. a b Interview: Junot Díaz Talks Dying Art, the Line Between Fact and Fiction, and What Scares Him Most. Complex, 2012. december 17. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  22. MIT, Writing and Humanistic Studies. Retrieved February 23, 2012. Writing.mit.edu . (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  23. Masthead. Boston Review(wd). [2019. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  24. Drake, Olivia: Pulitzer Prize Winning Junot Díaz Speaks at Wesleyan. Newsletter.blogs.wesleyan.edu , 2009. április 13. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  25. Swidey, Neil. „Acclaimed novelist Junot Diaz delivers - Magazine”, The Boston Globe(wd), 2012. december 23. (Hozzáférés: 2013. május 1.) 
  26. 20 Under 40 (2010. június 14.) 
  27. A The Best American Short Stories(wd) egy évente megjelenő antológia, amely a Houghton Mifflin Harcourt(wd) által kiadott The Best American Series(wd) sorozat része.
  28. Q&A: Junot Diaz on writing, Yunior and books that make him angry. The Daily Pennsylvanian, 2012. november 28. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  29. A National Endowment for the Arts az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya(wd) független ügynöksége, amely támogatást és finanszírozást kínál a művészeti kiválóságot bemutató projektekhez.
  30. A Harvard Radcliffe Institute(wd) a Harvard Egyetem egyik intézete, amely a humán(wd), tudományok, társadalomtudományok, művészetek és szakmák interdiszciplináris kutatását támogatja.
  31. Az American Academy of Arts and Letters(wd) egy 300 tagú tiszteletbeli társaság(wd), amelynek célja az amerikai irodalom, zene(wd) és művészet(wd) „kiválóságának előmozdítása, segítése és fenntartása”.
  32. Hay Festival. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
  33. Sneak Peeks: Fiction, DROWN'. Salon. [2008. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
  34. This American Life: Episode 57. Chicago Public Media. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
  35. A Hogyan randevúzzunk egy barna lánnyal (fekete lánnyal, fehér lánnyal vagy félvérrel)(wd) Junot Díaz szatirikus novellája.
  36. This American Life: Episode 94. Chicago Public Media. [2008. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
  37. a b Kakutani, Michiko. „Travails of an Outcast”, The New York Times, 2007. szeptember 4. (Hozzáférés: 2008. április 8.) 
  38. Gates, David. „From A Sunny Mordor to The Garden State: Junot Díaz's first novel is worth all the waiting”, Newsweek, 2007. szeptember 10. (Hozzáférés: 2008. április 8.) 
  39. Danticat, Edwidge: Junot Díaz. Bomb, 2007 [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 27.)
  40. Grossman, Lev. „What to Watch For: The Brief Wondrous Life of Oscar Wao”, Time Magazine, 2007. augusztus 24.. [2007. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 8.) 
  41. Cheuse, Alan. „Díaz's First Novel Details a 'Wondrous Life'”, NPR, 2007. augusztus 28. (Hozzáférés: 2008. április 8.) 
  42. The Center for Fiction. Mercantilelibrary.org. [2008. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  43. Junot Díaz wins big award for 'Oscar Wao'”, CNN, 2008. április 7.. [2008. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 8.) 
  44. Dempsey, Laura. „Dayton Literary Peace Prize winners announced”, Dayton Daily News, 2008. április 9. (Hozzáférés: 2010. augusztus 19.) 
  45. 8th Annual Massachusetts Book Awards, 2007. május 14. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 19.)
  46. Awards: Press Center. gourmet.com, 2006. október 23. [2007. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  47. Grossman, Lev. „Top 10 Fiction Books”, Time Online, 2007. december 9.. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 8.) 
  48. Anderson, Sam: The Year in Books. New York Magazine, 2007. december 6. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
  49. MLA 2008 Special Session on Junot Díaz. Home.fau.edu, 2008. december 27. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  50. Junot Diaz: A Symposium. Ccsre.stanford.edu. [2014. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  51. Poets & Writers Announces Recipients of 2010 Writers for Writers Award and Editor's Award. Poets & Writers, 2010. január 29. (Hozzáférés: 2013. június 18.)
  52. Kakutani, Michiko. „Acclimating to America, and to Women”, The New York Times, 2012. szeptember 20. 
  53. Leah Hager Cohen. „Love Stories”, The New York Times, 2012. szeptember 20. 
  54. a b Barrett, Annie: 'Oscar Wao' author Junot Diaz announces new book. Entertainment Weekly, 2012. február 27. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  55. 2012 National Book Awards - National Book Foundation. Nationalbook.org. [2017. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  56. Meatto, Keith: Still Drowning: Junot Diaz, This is How You Lose Her. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  57. Pulitzer-Winner Junot Diaz Gets $500,000 MacArthur Grant. Businessweek, 2012. október 2. [2012. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  58. Flood, Alison. „MacArthur 'genius' grants go to Junot Díaz and Dinaw Mengestu”, The Guardian, 2012. október 2. (Hozzáférés: 2012. október 29.) 
  59. a b Junot Díaz wins MacArthur 'genius grant' – MIT News Office. Web.mit.edu, 2012. október 2. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  60. Burleigh, Nina: Junot Díaz Is #WINNING: The Author Collects Awards Like His Characters Bag Women. The Observer, 2012. október 9. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  61. "Monstro" [Latinx Rising: An Anthology of Latinx Science Fiction and Fantasy]. ohiostatepress.org . (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  62. a b Junot Díaz Aims to Fulfill His Dream of Publishing Sci-Fi Novel With Monstro. Underwire, 2012. október 3. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  63. Junot Díaz Aims to Fulfill His Dream of Publishing Sci-Fi Novel With Monstro (2012. október 3.) 
  64. Junot Díaz's 'This Is How You Lose Her' – Fall Preview 2012. New York Magazine, 2012. augusztus 27. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  65. WORDS ON a WIRE: Junot Díaz. KTEP-FM, 2015. június 7.
  66. Islandborn by Junot Diaz at Penguin Random House.
  67. MacPherson, Karen (March 9, 2018), "Junot Diaz says children's books lack diversity", Washington Post.
  68. a b Zapeda, Mariana: Junot Diaz engages Newhouse audience. Wellesley News, 2013. február 14. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  69. Flood, Alison. „The Brief Wondrous Life of Oscar Wao declared 21st century's best novel so far”, The Guardian, 2015. január 20. 
  70. a b American Academy of Arts and Letters. "2017 Newly Elected Members". Sajtóközlemény.
  71. "Junot Díaz On 'Becoming American'", Morning Edition, National Public Radio, November 24, 2008. Accessed July 7, 2009.
  72. Edwidge Danticat and Junot Díaz, Op-ed article[halott link] in The New York Times, November 20, 1999.
  73. Junot Diaz accused of being 'antidominicano' by Dominican Republic consul in New York”, Los Angeles Times, 2015. október 23. (Hozzáférés: 2015. október 23.) 
  74. Dominican Consul Calls Author Junot Díaz "Anti-Dominican," Revokes Medal”, NBC News, 2015. október 23. (Hozzáférés: 2015. október 23.) 
  75. Pulitzer.org
  76. Bosman, Julie. „Díaz Joins Pulitzer Panel”, The New York Times, 2010. május 24. 
  77. Pulitzer Prize Board taps Dominican-born writer Junot Díaz. Dominican Today, 2010. május 21. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  78. Junot Díaz | The DREAM Project. Dominicandream.org, 2013. március 26. [2014. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  79. The Writer Zinzi Clemmons Accuses Junot Díaz of Forcibly Kissing Her”, The New York Times, 2018. május 4. 
  80. Stefansky, Emma. Junot Diaz Withdraws from Writers' Festival After Claims of Sexual Harassment (2018. május 5.) 
  81. a b Winsor, Morgan. „Junot Diaz withdraws from writers' festival amid allegations of sexual misconduct, misogyny”, ABC News, 2018. május 5. 
  82. a b c d e Flaherty, Colleen. „Junot Díaz, Feminism and Ethnicity”, Inside Higher Ed, 2018. május 29. 
  83. Villareal, Alexandra. „Author Junot Diaz Faces Sexual Misconduct Allegations”, Associated Press News, 2018. május 5. 
  84. Silman, Anna. „Junot Díaz Responds to Allegations of Sexual Misconduct and Verbal Abuse”, The Cut, 2018. május 4. 
  85. Maher, John. „Díaz Accused of Harassment, 'Bullying'”, Publishers Weekly, 2018. május 4. 
  86. McClurg, Jocelyn. „Junot Díaz, Pulitzer Prize-winning author of 'Oscar Wao,' accused of sexual misconduct”, USA Today, 2018. május 4. 
  87. Arnold, Amanda. „Author Alisa Valdes on Junot Díaz: 'He Mistreated Me, and I Was Severely Punished for It'”, The Cut, 2018. május 6. 
  88. a b Phillips, Kristine. „Pulitzer Prize-winning author Junot Diaz accused of sexual misconduct, misogynistic behavior”, The Washington Post , 2018. május 6. 
  89. Tempera, Jacqueline. „MIT looking into accusations of bullying, unwanted sexual contact against Junot Diaz”, masslive.com, 2018. május 8. 
  90. a b c d e Alter, Alexandra. „Junot Díaz Cleared of Misconduct by M.I.T.”, The New York Times, 2018. június 19. 
  91. Pulitzer winner Junot Díaz has been accused of forcibly kissing a woman and berating 2 others”, Vox, 2018. május 7. 
  92. a b c Junot Díaz case may be a #MeToo turning point”, The Boston Globe, 2018. június 30. 
  93. Author Junot Díaz withdraws from writers' festival amid sexual misconduct allegations”, USA Today, 2018. május 5. 
  94. McHenry, Jackson. „Junot Díaz Pens Essay About Childhood Sexual Abuse: 'It F*cked Up My Whole Life'”, Vulture, 2018. április 9. (Hozzáférés: 2018. április 9.) 
  95. The Silence: The Legacy of Childhood Trauma (2018. április 16.) 
  96. Junot Díaz withdraws from Sydney Writers' festival following sexual harassment allegations”, The Guardian, 2018. május 5. 
  97. D'Zurilla, Christie. „Acclaimed author Junot Díaz accused of sexual misconduct and 'virulent misogyny'”, Los Angeles Times, 2018. május 4. 
  98. a b Shanahan, Mark. „Professors criticize media for handling of Junot Diaz allegations”, The Boston Globe, 2018. május 15. 
  99. a b Academics protest 'media harassment' against Junot Diaz”, Associated Press, 2018. május 14. 
  100. Open Letter Against Media Treatment of Junot Díaz”, The Chronicle of Higher Education, 2018. május 14. 
  101. Alcoff, Linda Martín. „This Is Not Just About Junot Díaz”, The New York Times, 2018. május 16. 
  102. Junot Diaz Cleared in MIT Investigation”, The Boston Globe (Hozzáférés: 2018. június 19.) 
  103. a b Romo, Vanessa. „MIT Clears Junot Díaz Of Sexual Misconduct Allegations”, NPR, 2018. június 20. 
  104. Harris, Hunter. „Junot Díaz Cleared in MIT Sexual-Misconduct Inquiry”, Vulture (Hozzáférés: 2018. június 19.) 
  105. Literary journal retains Juno Diaz as fiction editor despite allegations of sexual misconduct”, The Boston Globe 
  106. A Letter from Deborah Chasman and Joshua Cohen (2018. június 5.) 
  107. My #MeToo Moment (2023. április 28.) 
  108. Schaub, Michael. „Junot Díaz denies misconduct allegations; his accusers respond”, Los Angeles Times, 2018. július 2. 
  109. Flood, Alison. „Junot Díaz says alleged sexual harassment 'didn't happen'”, The Guardian, 2018. július 2. 
  110. Kiefer, Halle: Junot Díaz Says He Was 'Shocked' by Sexual-Misconduct Allegations Against Him. Vulture, 2018. július 1.
  111. A Statement from the Pulitzer Prize Board. The Pulitzer Prizes, Columbia University, 2018. május 9.
  112. Lucero, Louis II. „Junot Díaz Steps Down as Pulitzer Chairman Amid Review of Misconduct Allegations”, The New York Times, 2018. május 10. 
  113. Jacobs, Julia. „Junot Díaz Remains on Pulitzer Board After Review of Misconduct Allegations”, The New York Times, 2018. november 16. 
  114. Flood, Alison. „Junot Díaz welcomed back by Pulitzer prize after review into sexual misconduct claims”, The Guardian, 2018. november 19. 
  115. Latinx Rising: An Anthology of Latinx Science Fiction and Fantasy. ohiostatepress.org . (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  116. Past Award Winners | PEN / Faulkner. www.penfaulkner.org . [2018. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 10.)
  117. Irvine, Lindesay. „Junot Diaz wins Pulitzer”, The Guardian , 2008. április 8. (Hozzáférés: 2018. május 10.) 
  118. National Book Critics Circle: NBCC Award Winners 2007 - Critical Mass Blog. bookcritics.org . [2010. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 10.)
  119. Previous Short Novel Prize Shortlists. The Center for Fiction. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  120. Book Prizes – Los Angeles Times Festival of Books» 2007: Los Angeles Times Book Prize Winners”, Events.latimes.com, 2011. május 1.. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. május 1.) 
  121. Award Winners. Dayton Literary Peace Prize. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  122. Winners by Year: Anisfield-Wolf Book Awards | Winners by Year. Anisfield-wolf.org, 1971. július 8. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  123. National Book Award Finalists Announced Today. Library Journal, 2012. október 10. [2012. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
  124. Publishers Weekly Best Books of 2012. Publishers Weekly. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  125. Best Fiction 2012 — Goodreads Choice Awards. Goodreads.com. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  126. Kellogg, Carolyn. „Story Prize goes to Claire Vaye Watkins”, Los Angeles Times, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. május 1.) 
  127. Claire Vaye Watkins wins U.S. Story Prize for short fiction”, Reuters, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. május 1.) 
  128. Claire Vaye Watkins wins $20,000 short story prize. San Jose Mercury News. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  129. Flood, Alison. „Junot Díaz wins world's richest short story prize”, The Guardian, 2013. március 22. (Hozzáférés: 2013. március 23.) 
  130. Celebs news - Names. The Boston Globe, 2013. április 23. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  131. Awards Shortlist | Awards, Grants and Scholarships. Ala.org. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  132. Six to receive honorary degrees. Brown Daily Herald, 2013. április 25. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  133. Italie, Hillel: Maya Angelou accepts Mailer Center lifetime award. Associated Press, 2013. október 17.
  134. Williams, John. „Mailer Gala Honors Diaz, Angelou and Its Divisive Namesake”, ArtsBeat, The New York Times Company, 2013. október 18. 

További olvasnivalók

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Junot Díaz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.