Ugrás a tartalomhoz

Karsai Elek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karsai Elek
Született1922. június 14.
Miskolc
Elhunyt1986. május 23. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKarsai Lucia
Gyermekei
Foglalkozásatörténész,
levéltáros,
pedagógus
KitüntetéseiSZOT-díj (1966)
SablonWikidataSegítség

Karsai Elek (eredeti neve Klein) (Miskolc, 1922. június 14.Budapest, 1986. május 23.) történész, szociológus, egyetemi docens, levéltáros. Az 1948–1990 közötti magyarországi történetírás egyik meghatározó alakja.

Élete

[szerkesztés]

Az Országos Rabbiképző Intézetben, majd a Budapesti Tudományegyetemen filozófiát, szociológiát és pszichológiát tanult. 1947-ben szociológiából szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1947–49 között a Budapesti Tudományegyetem társadalomtudományi intézetének tanársegéde. 1950-től a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, majd főlevéltárosa, 1974-től a SZOT Központi Levéltárának igazgatója volt. Fő kutatási területe a két világháború közötti Magyarország és főként a második világháború időszakának története volt. 1966-ban SZOT-díjat kapott. Első felesége Karsai Lucia (született Widmar) volt (1949–1959), fiai Karsai László történész, valamint Karsai György színháztörténész. Második felesége Szemes Márta (1961–1986) volt.[1]

Munkái

[szerkesztés]
  • Gyermekmunka a gyáriparban a kapitalizmus kialakulásától az első világháború kezdetéig (Bp., 1947)
  • A szocializmus útján a magyar nép szabadságáért (Bp., 1947)
  • A fehér terror (Pamlényi Ervinnel, Bp., 1951)
  • Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919–1921 (összeáll., társszerk. Kubitsch Imre és Pamlényi Ervin, Bp., 1953)
  • A magyar nép története, 2., 1849–1945 (társsz. Almási János és Pamlényi Ervin, Bp., 1954)
  • A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921–1929 (összeáll., társszerk., Bp., 1956)
  • Iratok az ellenforradalom történetéhez (társszerk., I–V., Bp., 1956–76)
  • Vádirat a nácizmus ellen (Dokumentumok. Szerk. Benoschofsky Ilonával, I–II., III. kötet önállóan, IV. kötet Karsai Lászlóval Bp., 1958–67, 2014)
  • Darutollasok. Szegedtől a királyi várig (Pintér Istvánnal, Bp., 1960)
  • A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig (Bp., 1961)
  • „Országgyarapítás” – országvesztés (I–II, Bp., 1961)
  • Iratok a Gömbös-Hitler találkozó történetéhez (Bp., 1962)
  • „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön…”. Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon 1939–1945 (I–II, Bp., 1962)
  • A budai Sándor-palotában történt 1919–1941 (Bp., 1963)
  • A budai vártól a gyepűig 1941–1945 (Bp., 1965)
  • Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek (Bp., 1969)
  • A felszabadulás krónikája (M. Somlyai Magdával, Bp., 1970)
  • Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez, 1944. szept.–1945. ápr. (szerk. M. Somlyai Magdával, I–II, Bp., 1970)
  • Ítél a nép (Bp., 1977)
  • Szálasi naplója (Bp., 1978)
  • A Szálasi-per (Karsai Lászlóval, Bp., 1988).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Karsai László: „Mit csináltál a világháborúban, nagypapa?” Archiválva 2015. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Mazsihisz, 2014-03-19 18:20:15

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948–1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Szücs László: K. E. (Levéltári Szle, 1986. 3. sz.)