Ugrás a tartalomhoz

Kissár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kissár (Noroieni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségLázári
Rangfalu
KözségközpontLázári
Irányítószám447173
SIRUTA-kód138002
Népesség
Népesség349 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság136
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 12″, k. h. 22° 53′ 15″47.886740°N 22.887512°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 12″, k. h. 22° 53′ 15″47.886740°N 22.887512°E
SablonWikidataSegítség

Kissár falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmár megyében, Lázáritól északra, Sándorhomoktól délre fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kissár (Sár) már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1332-ben említik először Saar néven. ekkor már egyházas hely volt.

1588-ban neve Pusztasár alakban tűnik fel újra.

Sár ősi birtokosa volt a Sári család, mely mellett egyes részeire 1449-ben Szepesi Péter és István kapnak királyi adományt.

1486-ban a Károlyi család tagjait iktatják be a birtok jogába.

1493-ban a Szepessy család szerez itt újabb birtokrészeket, Csernavoday Egyed pedig zálogba adja Kissáron levő részeit, Matucsinay Miklósnak.

1651-ben a Kállay lányok és Csalay László kapnak új adományt az egész településre.

A 18. század végén a Járdánházi Kováts család birtoka lett, s az övék maradt egészen a 19. század közepéig.

A 20. század elején nagyobb birtokosa a Berenczei és Járdánházi Kováts Jenő és Sándor.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

[szerkesztés]