Kolofónium
A kolofónium (avagy hegedűgyanta) a burgundi szurokból (tisztított fenyőgyantából) finomított gyanta. Nevét Kolophón lüdiai városról kapta.
Fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]Sárga vagy barna, áttetsző vagy átlátszó, szagtalan, amorf anyag. Hidegen kagylósan törik, könnyen porítható; friss törési felülete üvegfényű.
Kb. 70°C-on meglágyul, vízfürdőn melegítve 130°C-on pattogzás nélkül tiszta, sűrű folyadékká olvad.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Fő alkotórészei a gyantasavak — olyannyira, hogy kb. 95 %-a abietinsav.
Maradék nélkül oldódik:
- alkohol és ecetsav 1:1 elegyében,
- éterben,
- szénkénegben,
- benzolban,
- különféle olajokban;
szeszes oldata a vízzel megnedvesített lakmuszpapírt megvörösítik.
Erősebben hevítve bomlani kezd és nehéz, fehér, aromás gőzöket bocsát ki.
Forró lúgokkal reagálva gyantaszappanokká alakul.
Előállítása
[szerkesztés]A fenyőgyanta lepárlásának maradéka.
Felhasználása
[szerkesztés]Legismertebb felhasználása a vonós hangszerek (pl. hegedű) vonóinak gyantázása, ezen felül folyatószerként elektronikai forrasztásnál is használatos.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 196. o. ISBN 963-9257-04-4