Ugrás a tartalomhoz

Konszka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konszka (Konská)
Konszka zászlaja
Konszka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1357
PolgármesterMiroslav Kamhal
Irányítószám032 04
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség223 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság755 m
Terület11,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″49.118333°N 19.716667°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″49.118333°N 19.716667°E
Konszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konszka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Konszka (1899-ig Konszka, szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település Magyarfalu határában keletkezett akkor, amikor 1309-ben Doncs zólyomi ispán a birtokot Egyednek és utódainak adta. 1357-ben még „Weresmihalfalua” néven említik először, majd 1391-ben „Veresmihalfyahaza” néven találjuk. Ebben az évben az Andreánszky és Detrich családok birtoka, az idők folyamán azonban több birtokosa is volt. 1426-ban „Vereshaza” néven szerepel, de 1515-ben már „Konska” alakban említik. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, később kőművesek, ácsok voltak. 1784-ben 21 háza volt 144 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KONSZKA. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Detrieh, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég van, és tűzrefája, de földgye sovány, határja köves.[2]

1828-ban 23 házában 221 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Konszka, Liptó m. tót falu, 8 kath., 213 evang. lak. Földe főképen zabot terem; savanyuviz-forrása van. F. u. Andreanszky. Ut. p. Okolicsna.[3]

A 20. század eleji magyarosítási hullám részeként a Csikótelke elnevezést javasolták a község számára, de ez nem vált hivatalossá. Határában szenet kezdtek bányászni, de ez is sikertelen maradt. A trianoni békeszerződés idején Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Határában több üdülő épült.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 278, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 254 lakosából 247 szlovák volt.

2011-ben 215 lakosából 209 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Területén vastartalmú ásványvízforrás található.
  • 1919-ben fa harangláb épült a községben.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]