Ugrás a tartalomhoz

Lohengrin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lohengrin
Lohengrin egy képeslapon (1900 körül, ismeretlen művésztől)
Lohengrin egy képeslapon (1900 körül, ismeretlen művésztől)
Nemférfi
SzüleiCondwiramurs
Percival
A Wikimédia Commons tartalmaz Lohengrin témájú médiaállományokat.

Lohengrin (Loherangrin) a brit-kelta mondákban Percival és Kondviramur fia, Kardais testvére, a Grál-lovagok egyike.

A monda

[szerkesztés]

Amikor Lohengrin értesül arról, hogy Telramud herceg csellel feleségül akarja venni Elza hercegnőt, hattyú által húzott csónakján odautazik, legyőzi az álnok herceget és ő veszi feleségül Elzát. Csupán egyetlen dolgot kér tőle: soha ne kérdezze, honnan jött a férje. Boldogan élnek, de egy udvaronc ármánykodása folytán Elza mégis megkérdezi, hol a hazája Lohengrinnek. Ekkor Lohengrin összehívja az ország vezetőit, mindent elmond magáról és a Grálról, majd búcsút vett családjától, beszáll csónakjába és örökre eltávozik.

A történet feldolgozásai a kultúrában

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szabó, György. Mitológiai kislexikon, I-II., Budapest: Merényi Könyvkiadó (év nélkül) 

Irodalom

[szerkesztés]
  • Ferdinand Gloeckle: Lohengrin, ein altteutsches Gedicht, nach der Abschrift des vaticanischen Manuscriptes. Szerkesztette: Joseph von Görres. Heidelberg 1813 books.google
  • Lohengrin zu Brabant. Altdeutsches Gedicht. In: Deutsche Sagen. szerk. Grimm fivérek. Bd. 1. Nr. 542. Berlin: Nicolai 1865. 1. Auflage 1818 Nr. 536
  • A. Kerdelhué: Lohengrin. Analyse interne et étude critique des sources du poème moyen-haut-allemand de la fin du 13 ème siècle. Kümmerle Verlag, Göppingen 1986 (= Göppinger Arbeiten zur Germanistik. 444. kötet), ISBN 3-87452-677-1
  • R. Unger: Wolfram-Rezeption und Utopie. Studien zum spätmittelalterlichen bayerischen „Lohengrin“-Epos. Kümmerle Verlag, Göppingen 1990 (= Göppinger Arbeiten zur Germanistik. 544. kötet), ISBN 3-87452-785-9)
  • Thomas Cramer: Lohengrin. - Versdichtung über den Schwanenritterstoff, entstanden mit großer Wahrscheinlichkeit zwischen 1283 u. 1286. [„A szerző „Nouhuwius”-nak vagy „Nouhusius”-nak nevezi magát egy akrosztikus versében a 763-765. versszakban; nem azonosítható.“] In: Walther Killy (szerk.): Literaturlexikon. Bertelsmann-Lexikon-Verlag, Gütersloh & München 1988–1993. 7. kötet (1990), 334–336. oldal ld. Cod. Pal. germ. 345 ub.uni-heidelberg.de