Ugrás a tartalomhoz

Magyar irodalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar irodalom
(latin, majd magyar nyelven)
latin nyelven: 11. század15. század
magyar nyelven: 16. század – napjaink
ElterjedéseMagyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Magyarország
Világtörténelmi korszakközépkor, újkor, legújabb kor
Eredeteközépkori latin irodalom
Belőle fejlődött ki
Jellemzői
Híres alakjaiAnonymus
Pázmány Péter
Zrínyi Miklós
Petőfi Sándor
Arany János
Gárdonyi Géza
Kányádi Sándor
Híres műveiKépes krónika
Magyarország himnusza
Szózat
Az ember tragédiája
Egri csillagok
Írástípuslatin írás
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén

Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak. Tágabb értelemben ide tartozik a magyar nyelvű szakirodalom, a műfordítások, a magyar népköltészet, a filmes és zenés műfajokhoz kapcsolódó magyar nyelvű irodalmi tevékenység, valamint az olyan irodalmi művek is, melyeket más nyelven írtak ugyan, de szerzőjük miatt vagy témájukban kapcsolódnak Magyarországhoz, esetleg korai magyar nyelvű töredékeket, nyelvemlékeket tartalmaznak.

A magyar irodalom rendszere

[szerkesztés]

Műnemek szerint:

A magyar irodalom története

[szerkesztés]
A Halotti beszéd

Az 1192 és 1195 között íródott Halotti beszéd és könyörgés a legelső összefüggő magyar nyelven íródott irodalomtörténeti emlékünk. Az eredetei szövegen látható, hogy annak szerzője nem ismerte a hallott szó leírt alakját.[1] Az Ómagyar Mária-siralom 1300 körül íródott planctus, azaz siralomének.[2]

Középkori magyar irodalom

[szerkesztés]

A reneszánsz magyar irodalma

[szerkesztés]

A barokk kor magyar irodalma

[szerkesztés]

A felvilágosodás korának magyar irodalma

[szerkesztés]

19. századi magyar irodalom

[szerkesztés]

20. századi magyar irodalom

[szerkesztés]

Kortárs magyar irodalom

[szerkesztés]

A legismertebb művek

[szerkesztés]
Az ember tragédiája 1947-es plakátja

Dráma

[szerkesztés]

Egyéb közismert művek

[szerkesztés]

Régi és 19. századi líra

[szerkesztés]

20. századi líra

[szerkesztés]
József Attila szobra a Parlamentnél

„A tíz legszebb”
A Korunk közvélemény-kutatása szerint a 20. századi líra tíz legszebb magyar lírai költeménye:

Lásd még: A huszadik század legszebb magyar versei (Korunk)

Egyéb közismert művek

Ady Endre 1908-ban (Székely Aladár felvétele)
A fiatal Jókai Mór


Régi és 19. századi epika

[szerkesztés]
Székely Bertalan: Arany János portréja

20. század

[szerkesztés]

„A tíz legnépszerűbb”
A Nagy Könyv közvélemény-kutatása szerint a tíz legnépszerűbb 20. századi magyar regény:

Lásd még: A legnépszerűbb magyar regények listája (A Nagy Könyv, 2005)

Egyéb közismert művek

Gyermekirodalom

[szerkesztés]

A legismertebb gyermekversek

A legnépszerűbb gyermekkönyvek

Szepes Mária

Műfajteremtő alkotások

[szerkesztés]
Kármán József

Magyar irodalom tágabb értelemben

[szerkesztés]

Népköltészet

[szerkesztés]

Fordításirodalom

[szerkesztés]
Babits Mihály (Székely Aladár felvétele)

Az idegen nyelvű szépirodalmak legnagyobb magyar fordítói:

Vallásos irodalom

[szerkesztés]

A magyar vallásos irodalom klasszikusai:

Tudományos irodalom

[szerkesztés]

Főleg a régi magyar irodalom sok művéről nehéz eldönteni, hogy inkább a tudományos irodalomba vagy a szépirodalomba tartozik-e, ilyenek például a krónikák vagy az önéletrajzi művek. Ma is sok tudományos ismeretterjesztő művet írnak szépirodalmi igényességgel.

Magyar irodalom más nyelveken

[szerkesztés]

A középkorban és az újkorban a szépirodalmi, tudományos és vallási művek jó részét latin nyelven szerezték. A legnagyobb latin nyelvű költőnk Janus Pannonius.

Az eszperantó nyelvű irodalom híres magyar szerzői voltak Kalocsay Kálmán és Soros Tivadar.

Rokon művészeti ágak

[szerkesztés]

Színművészet

Zenés műfajok

Filmművészet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Halotti beszéd. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. Ómagyar Mária-siralom. magyar-irodalom.elte.hu. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd. (Hozzáférés: 2007. december 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]