Ugrás a tartalomhoz

Margarita (sziget)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Margarita
Közigazgatás
OrszágVenezuela
Népesség
Teljes népesség489 917 fő (2022)[1]
Földrajzi adatok
FekvéseKarib-tenger
Terület957[2] km²
Hosszúság69,4 km
Szélesség33,2 km
Legmagasabb pontMontaña de Copey
Elhelyezkedése
Margarita (Venezuela)
Margarita
Margarita
Pozíció Venezuela térképén
é. sz. 10° 59′ 13″, ny. h. 63° 56′ 08″10.986944°N 63.935556°WKoordináták: é. sz. 10° 59′ 13″, ny. h. 63° 56′ 08″10.986944°N 63.935556°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Margarita témájú médiaállományokat.
Nueva Esparta szövetségi állam szigetei
Nueva Esparta szövetségi állam helyzete a Karib-tengerben

Margarita egy Venezuelához tartozó sziget a Karib-tengerben, az ország partvonala előtt sorakozó szigetek legnagyobbika.

Természetföldrajzi helyzete

[szerkesztés]

A szárazföldtől 35 km-rel északra fekszik; egyes nyelvterületeken a Szélcsendes-szigetek közé számítják. Mintegy 70 km hosszú és 35 km széles; területe 957 km². A Venezuelai-Andok vonulatának részeként voltaképpen két, a tengerből mintegy 800 m magasra kiemelkedő rögből áll, amiket keskeny homokgát (Macañao-földhíd) köt össze.

A sziget nyugati része száraz, sivatagos; keleti fele csapadékos, termékeny.

Közigazgatása

[szerkesztés]

A Szigetek adminisztratív régióban két, tőle délre (tehát Margarita és a kontinens között) fekvő, kisebb szigettel (Tubagua, Coche) együtt alkotja Nueva Esparta (Új Spárta) szövetségi államot. Lakossága 1998-ban 321 600 fő volt, a 2010-es évekre megközelítette a 400 ezret. Fővárosa La Asunción (2011-ben 28 513 lakossal),[forrás?] legnépesebb települése Porlamar (2011-ben 97 830 lakossal).[forrás?]

A sziget nyugati része gyéren lakott; a lakosság zöme a keleti rögön összpontosul.

Története

[szerkesztés]

A szigetet Kolumbusz fedezte fel 1498-ban.

Az 1500-as években tengeri rablók telepedtek meg rajta.

Fő gazdasági ága sokáig a gyöngyhalászat volt; ma mezőgazdasága és idegenforgalma jelentős. Utóbbit jelentősen elősegítette, hogy 1975-ben az egész szigetet szabadkikötővé nyilvánították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]