Martos Ferenc (író)
| Martos Ferenc | |
 | |
| Született | Mittelmann Ferenc 1875. január 10.[1][2][3] Arad |
| Elhunyt | 1938. november 24. (63 évesen)[1][2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Deutsch Gizella (h. 1908–1938) |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Martos Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Martos Ferenc, született Mittelmann[6] (Arad, 1875. január 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1938. november 24.)[7][8] magyar író, költő, színműíró, operett-librettista, újságíró, lapszerkesztő.
Élete
[szerkesztés]Martos (Mittelmann) Ferenc (1847–?) gyártulajdonos és Hertschka Adél[9] fiaként született kikeresztelkedett zsidó családban. A gimnáziumot Aradon végezte, majd szüleivel a fővárosba költözött. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az Országos Magyar Diákszövetség elnökeként egy évig szerkesztette az Egyetemi Lapokat. 1896–1914 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Hírlapnak, 1900 és 1902 között Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt.
Házastársa Deutsch Gizella volt, akivel 1908. július 8-án Budapesten kötött házasságot.[10] Gyermekük: Martos Veronika.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Főbb művei
[szerkesztés]- Iza (versek, Budapest, 1896)
- Mariette (regény, Budapest, 1900)
- Titánia (versek, Budapest, 1902)
- Balassa Bálint (verses színmű, Budapest, 1902)
- Simonyi óbester (vígjáték, Budapest, 1903)
- Muskátli (vígjáték, Budapest, 1906)
- Szent Péter esernyője (színmű, társszerző: Bakonyi Károly, Budapest, 1907)
Operettlibrettók és egyéb zenés darabok
[szerkesztés]- Bob herceg (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1902)
- Aranyvirág (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1903)
- A granadai vőlegény (regényes daljáték, zeneszerző: Báhnert József, bemutató: Budapest, 1905)
- Gül Baba (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1905)
- Tüske rózsa (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1907)
- Tündérszerelem (regényes daljáték, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1907)
- Van, de nincs (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
- 100 év múlva (revü, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
- Jánoska (fantasztikus játék, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1909)
- A kis gróf (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1911)
- Leányvásár (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1911)
- Szökik a nagysága (énekes bohózat, társszerző: Bródy Miksa, bemutató: Budapest, 1913)
- A kis király (operett, társszerző: Bakonyi Károly, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest 1914)
- Sybill (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest 1914)
- Zsuzsi kisasszony (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest, 1915)
- A pacsirta (operett, zeneszerző: Lehár Ferenc, bemutató: Budapest, 1918)
- Pillangó főhadnagy (operett, társszerző: Harmath Imre, zeneszerző: Komjáthy Imre, bemutató: Budapest, 1918)
- Cigánygrófné (operett, verseit írta: Kulinyi Ernő, zeneszerző: Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1920)
- Lili bárónő (operett, zeneszerző. Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1919)
- Anna-bál (operett, zeneszerző: Volkmann Róbert művei után Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1925)
- Alexandra (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1925)
- Kitty és Kató (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1926)
- Hajtóvadászat (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1926)
- Éva grófnő (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1928)
- Katica (operett, zeneszerző: Márkus Alfréd, bemutató: Budapest, 1929)
Fordítások
[szerkesztés]- Katonadolog (verses játék, írta: André Sylvane és Jean Gascogne, bemutató: Budapest, 1897)
- A veréb (verses játék, írta: Louis Artus, bemutató: Budapest, 1906)
- A múlt (verses játék, írta: Victorien Sardou, bemutató: Budapest, 1907)
- A kék egér (verses játék, írta: Julius Horst és Alexander Engel, bemutató: Budapest, 1915)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10158.htm, Martos Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 94529/1890 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 8. oldal 18. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1161/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Martos Ferenc meghalt (1938. november 25.) Magyar Nemzet, 79. szám, 13. o.
- ↑ A Gulyás-féle 1999-es kiadás kihangsúlyozza, hogy Hertschka és nem Hertzka.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 298/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, XVIII. kötet, 1999, Martos Ferenc szócikk, 605-608. hasáb
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930].
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 580. o. Online elérés
- Révai nagy lexikona XIII. kötet (Lovas–Mons). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1915. 462. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. 767. o.
