Matthias Gallas

Matthias Gallas
Született	1584. szeptember 16. Trento
Elhunyt	1647. április 25. (62 évesen) Bécs
Állampolgársága	német Osztrák Főhercegség
Házastársa	Dorothea Anna, Gräfin von Lodron
Gyermekei	Franz Ferdinand Gallas Antonín Pankrác Gallas Maria Viktoria Gallas
Szülei	Annunziata Marcanti di Gandina Pancraz Graf von Gallas
Foglalkozása	katonatiszt
Sírhelye	Trento
A Wikimédia Commons tartalmaz Matthias Gallas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Matthias Gallas (Trient, 1584. szeptember 16. – Bécs, 1647. április 25.) gróf, osztrák császári tábornok a harmincéves háborúban.

Élete

Régi család ivadéka. 1616-17-ben részt vett a Szavoja ellen intézett spanyol hadjáratban, azután a liga szolgálatába lépve, 1623-tól 1628-ig különösen az északi német hadjáratokban tűnt ki. 1629-ben II. Ferdinánd császár szolgálatába szegődött, mire Callalto fővezérsége alatt Aldringerrel együtt Olaszországban harcolt és Mantova elfoglalásában vett részt. 1631-ben átvette Tillynek a svédek által Breitenfeld mellett megvert seregét, fedezte Csehországot és a császári tüzérség újjászervezésével foglalkozott. Azután Wallenstein oldalára került, aki őt nagyon megkedvelte és miután a szászokat Csehországból kiűzte, táborszernaggyá léptette elő 1632. október 20-án. Részt vett azután a nürnbergi csatában, de a lützeni csatától elkésett. 1633. szeptember 16-án Wallenstein helyettes-fővezérré nevezte ki. Ennek dacára 1634 január havában a bécsi udvari párthoz szegődött, mely Wallenstein megbuktatására tört. Az udvar parancsára ő és Piccolomini tábornagy Wallensteinnak minden lépését ellenőrizte. Wallenstein meggyilkoltatása után pedig (1634) Friedlandot kapta jutalmul és Ferdinánd főherceg, magyar király, a császári hadak új fővezére mellé rendeltetett. Ez évben Regensburgot bírta megadásra és kivívta a nördlingeni diadalt. 1635-ben a Rajna mellett találjuk, ahol Mainzot kerítette hatalmába, de a Franche-Comtéből csúfosan vissza kellett vonulnia; mire a haditörvényszék elé állították. A trónörökös közbelépése folytán azonban megmenekült a büntetéstől. 1637. június 1-én újra elnyerte a fővezéri állást, és ekkor Banerral és Wrangel-lal csatázott Pomerániában; 1638-ban azonban Sziléziába, 1639 novemberében pedig Csehországba kellett visszahúzódnia. Ekkor aztán másodízben megfosztották a fővezérségtől. 1643-ban harmadszor lett fővezér és Sziléziába és Holsteinba követte a visszavonuló Torstenssont és Kielt is elfoglalta, de nemsokára megfordult a kocka és őneki kellett Torstensson elől visszavonulnia, mire az udvar a fővezérséget Hatzfeldre ruházta át. Miután 1645-ben a Jankau mellett vívott csatában részt vett, azzal bízták meg, hogy Prágánál újabb hadsereget szervezzen. E feladatnak, betegeskedése miatt nem tudván megfelelni, leköszönt és két évvel később meghalt. Családjának utolsó sarja Fülöp József gróf volt, aki 1757-ben halt meg. Ekkor unokaöccse és örököse, Clam báró vette fel a Gallas melléknevet.

Emlékezete

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban. Egy mellszobra a Heldenberg emlékhelyen a hősök sétányán látható.

Források

• Bokor József (szerk.). Gallas, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Matthias Gallas Encyclopædia Britannica (angolul)