Ugrás a tartalomhoz

Max Aitken

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Maxwell Aitken
Született1879. május 25.
 Kanada
Elhunyt1964. június 29. (85 évesen)
 Egyesült Királyság
Állampolgársága
NemzetiségeEgyesült Királyság Brit
Házastársa
  • Marcia Anastasia Christoforides[1][2]
  • Gladys Drury[3]
Gyermekei
  • Sir Max Aitken, 2nd Baronet
  • Janet Aitken
  • Peter Rudyard Aitken
SzüleiJane Noble
William Cuthbert Aitken
Foglalkozása
  • politikus
  • író
  • történész
  • kiadó
  • üzletember
  • laptulajdonos
Tisztsége
  • Member of the Privy Council of the United Kingdom
  • member of the 30th Parliament of the United Kingdom (1910. december 3. – 1916. december 16.)
  • Chancellor of the Duchy of Lancaster (1918. február 10. – 1918. november 4.)
  • Minister of Aircraft Production (1940. május 14. – 1941. május 1.)
  • Minister of Supply (1941. június 29. – 1942. február 4.)
  • Minister of Production (1942. február 4. – 1942. február 19.)
  • Lord Privy Seal (1943–1945)
IskoláiUniversity of New Brunswick Faculty of Law
Kitüntetései
  • Szuvorov-rend
  • Order of New Brunswick (2011)
A Wikimédia Commons tartalmaz William Maxwell Aitken témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Max Aitken, 1928.

William Maxwell Aitken (1879. május 25.1964. június 29.) kanadai származású brit politikus, üzletember. Beaverbrook 1. bárója, közismert nevén Lord Beaverbrook.

Élete

[szerkesztés]

Ifjúkora

[szerkesztés]

Kanadában született Ontario államban. Családja, születését követően New Brunswick-be költözött. Írói és politikai hajlama korán megmutatkozott, első újságcikkét mindössze tizenhárom évesen írta. Jogi iskolába járt, és később újságíróként dolgozott. Később mint Chatham jegyzője tevékenykedett.

Pályafutása

[szerkesztés]

1900 körül megalapította a Canada Cement vállalatot. Tehetős emberként sorra megvásárolta és a Canada Cementbe olvasztotta a kisebb Kelet-kanadai cementgyárakat. Később a sikeres vállalat kötvényeinek eladásába kezdett, s rövid időn belül óriási vagyonra tett szert. Ezt követően pedig az Egyesült Királyságba költözött.

Részvényeket vásárolt a Rolls-Royce vállalatból, és igen jó kapcsolatot épített ki a szintén kanadai származású Bonar Law-al, aki a történelem során egyedüli kanadaiként lett brit miniszterelnök. Az 1910-es választások alkalmával pedig bejutott a brit parlamentbe. A Brit Birodalomért tett szolgálatait elismervén 1911-ben V. György brit király lovaggá ütötte.

Az első világháború során Kanada képviselője volt, s háborús élményeiből írta meg Canada in Flandria (Szabad fordításban: Kanada Flandriában) című művét. A háborút követően megvásárolta a Daily Express és az Evening Standard újságokat, amelyek összeolvasztásából létrehozta a Sunday Express-t. Emellett háborús élményeiről és tapasztalatairól további könyveket írt.

A második világháború során ismét a háborús kabinet tagjává vált. Ekkor a repülőgépgyártásért felelős miniszter, államminiszter és hadianyag ellátási miniszterként is szolgált. Aitkennek nagy szerepe volt abban, hogy az angliai csata idején ne lankadjon a brit repülőgépgyártás hatékonysága.[4] A politikától és a közélettől 1945-ben vonult vissza.

1964-ben hunyt el, életének 85. évében.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Életrajza (angol nyelven). Thecanadianencyclopedia.com. [2013. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)