Ugrás a tartalomhoz

Menyét

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Menyét
Angliai példány
Angliai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Alnem: Mustela
Faj: M. nivalis
Tudományos név
Mustela nivalis
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Menyét témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Menyét témájú médiaállományokat és Menyét témájú kategóriát.

A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában – Írországot és néhány távoli szigetet kivéve – mindenütt megtalálható. Ázsia, Észak-Afrika valamint Észak-Amerika kiterjedt területein is jelentősen elterjedt. A hegyekben 3000 méterig felhatol. Magyarországon közönséges. Új-Zélandra betelepítették.

Alfajai

[szerkesztés]

A biológusok még nem határozták meg pontosan, hogy hány alfaja van a menyétnek.[2]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 15-26 centiméter, vállmagassága 3-4 centiméter, farokhossza 3-7 centiméter. A hím legfeljebb testtömege 250 gramm, a nőstényé legfeljebb 110 gramm. Még ha a menyét hasonlít is rokonára, a hermelinre, kisebb nála és nincs fekete farok-vége; azonkívül teste hullámosan ívelt; éles határvonal húzódik fehér hasa és vörhenyesbarna felső része között. A hermelintől eltérően a menyét télen csak az északi területeken és a magas hegységekben ölt fehér bundát. Olykor még a hasán is látni barna foltokat vagy sötét jegyeket a szájzugban. Bár nem sokkal hosszabb a nősténynél, a hím jóval nehezebb. Mivel a menyét nagyon karcsú, még a pockokat is tudja követni járataikba.

Életmódja

[szerkesztés]

Az állat bátor és kíváncsi; túlnyomórészt éjjel vadászik és általában magányos. Tápláléka elsősorban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is. Vadon 1-2 évig, fogságban akár 10 évig is él.

Viselkedése és életmódja ugyan emlékeztet a hermelinre, de inkább a pocokvadászatra specializálódott. A menyétek járataikba is követik a mezei pockokat, hogy ott megfogják őket. Ezt csak karcsúságuk teszi lehetővé, ami viszont nagy energiafelvételt tesz szükségessé, mivel az állatok kedvezőtlen testfelszín/testtömeg arányuk miatt sok hőt veszítenek. Nem tudják magukat tömött bundával védeni, mivel akkor már nem férnének be a pocoklyukakon.

A nagy energiaveszteség kiegyenlítéséhez a menyétnek szinte állandóan vadásznia kell. Alapanyagcseréje igen magas. A menyét tehát rengeteget portyázik, gyakran még éjszaka is, kertekben, hulladékhalmokon, szénakazlakban és cserjésekben; néha még az üregi nyulat is megpróbálja leteríteni, de kis termete miatt ez sokkal ritkábban sikerül neki, mint a hermelinnek.

Rövid, 12-30 centiméteres ugrásokkal halad, közben időnként felegyenesedve figyel; „cincogással” könnyen behívható. Sokszor meghatározott vadászösvényeket követ; meglehetősen territoriális viselkedésű, azaz ragaszkodik megszokott területéhez. A hímek vadászterületei elkülönülnek a nőstényekétől. Pocokgradáció esetén, amikor 100-500 pocok is lehet egy hektáron, a vadászterület 1-5 ha-ra zsugorodhat, ha pedig mondjuk csak 20-40 pocok jut egy hektárra, akkor egy-egy menyét 15 hektárt is birtokolhat. A nőstények vadászterületei mindig jóval kisebbek. Egyetlen éjszaka alatt egy menyét 2 kilométert is megtehet. Téli pihenőt a menyétek nem tartanak.

Ha lehetősége van arra, a menyét többet vadászik a kelleténél. A fölös táplálékot földalatti gyűjtőkamrákban tárolja.[3]

Ellenségei a ragadozó madarak, baglyok, a róka és a hermelin. Korábban csapdázták, kevés eredménnyel. Ma már védett, bántalmazása törvénybe ütközik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget néha már az első évben eléri. A párzási időszak márciustól augusztusig tart. Évente egyszer fial, de ha bő a táplálékkínálat, akkor kétszer is ellik. A vemhesség 5 hétig tart. Egy alomban 3-8, általában 4-6 kölyök van. Az elválasztás 4-5 hét után következik be.

Az állomány alakulását nagymértékben a pockok száma szabja meg.

Érdekesség

[szerkesztés]

A ragadozás gyakorlatát már kicsi korában elkezdi, de az áldozat olykor elmenekül. Egy meglepő esetet sikerült Angliában valakinek lefényképeznie: egy zöld küllő (Picus viridis) repül egy fiatal menyéttel a hátán. A fényképész magyarázata szerint a fiatal menyét megtámadta a madarat, de annak végül sikerült elmenekülnie, a menyéttel a hátán.[4]

Menyétek a kultúrában

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • Kitömött példány
    Kitömött példány
  • Figyelő menyét
    Figyelő menyét
  • Két játszadozó menyétkölyök
    Két játszadozó menyétkölyök

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
  2. ↑ Ez a szakasz az angolwiki Least Weasel című szócikk, a Wikifajok és az IUCN alapján készült.
  3. ↑ Least Weasel. eNature.com, 2007. [2009. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 19.)
  4. ↑ http://www.telegraph.co.uk/news/picturegalleries/earth/12041091/Animal-photos-of-the-year-2015-Part-1.html

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Menyét&oldid=27243586”