Menyő
| Menyő (Mineu) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Szilágyszeg |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szilágyszeg |
| Irányítószám | 457298 |
| SIRUTA-kód | 142596 |
| Népesség | |
| Népesség | 301 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 188 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 23° 05′ 45″47.345148°N 23.095826°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 23° 05′ 45″47.345148°N 23.095826°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Menyő (más néven Szilágymenyő, románul Mineu) falu Romániában Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól 30 km-re északra fekszik, Szilágyszeghez tartozik, melytől 4 km-re nyugatra van.
Története
[szerkesztés]Nevét az oklevelek 1330-ban említették először. 1435-ben Menye, Menew, Meney néven, 1449-ben Menyev, 1464-ben Menő, 1497-ben Menyew néven írták nevét.
Első ismert birtokosait 1330-ból ismerjük: Ekkor Ugrin fia István, Ramatha fia András, János fiai Péter, Pottljo, Tamás és László, valamint Miklós fiának birtoka volt. A Menyői család tagjaié volt egészen az1400-as évek végéig.
1492-ben Sándorházi Porkoláb Mihályé, majd Lelei Adi Márton leánya Szilágyszegi Anna és Szakácsi Kecskés János fia László birtoka lett.
1519-ben Désházi Istvánt és Pétert iktatták be egy itteni részbirtokba, majd Kisdobai Szabó család tagjait és rokonaikat: Bőnyei család tagjait.
1611-ben Báthory Gábor fejedelem Menyői Móré Bálintot iktattatta be egy itteni részbirtokba.
1639-ben a hűtlenné lett Nagydobay Páczai János birtokát Rákóczi György főlovászmesterének Serédi István Kraszna vármegyei főispánnak adományozta.
1716 előtt Menyő Szécsi György és neje Guthy Judit birtoka volt, melyen gyermekeik 1718-ban megosztoztak.
1805-ben végzett összeíráskor Menyőről összeírták: Czakó Ferenc, Gólya József, Bányai Ferenc, Nagy Pál, Bányai Szabó Elek, Simon Farkas, Bikfalvi Sándor, Fazekas Péter és Tolvaj Zsigmond nevét.
1910-ben 1011, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott. 1989-ben a forradalom napjaiban a hatalom ide száműzte Temesvárról Tőkés László református lelkészt, később királyhágómelléki püspököt.
Menyő határában feküdt a középkorban Bodola, más néven Pósatelke (1431) és Sándorháza (1401) falu is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templom mellett álló fatorony - 1619-ben épült. Különlegessége: szép, magas sátorfedése, mely megoldás különösen jellemző volt a Szilágyság fatemplomaira. A menyői fatorony a legkorábbi építésű Szilágy megye fatemplomai között.[1]
- 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítanak Tőkés László temesvári református lelkész ellen, megfosztják szószékétől és a szilágysági Menyő községbe száműzik, az erőszakos kilakoltatása ellen védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantja ki a romániai forradalmat.[2][3]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1912. november 13-án Horváth Endre erdélyi magyar orvos, belgyógyász.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Menyő – református templom
- ↑ „Tőkés László és Temesvár népe örökre beírta magát a történelembe” https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20191214-tokes-laszlo-es-temesvar-nepe-orokre-beirta-magat-a-tortenelembe Archiválva 2019. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2019. december 15
- ↑ Menyőből az angyal: harminc év után újra a Tövisháton, Erdélyi Napló, 2019. december 26.
Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 53–64. o. Online elérés