Meteor (rakéta)
| Meteor | |
 | |
| A Meteor egy kiállításon | |
| Funkció | látóhatáron túli légiharc-rakéta (BVRAAM) |
| Gyártó | MBDA |
| Szolgálatba állítás | 2016 |
| Ár | 2 millió EUR |
| Irányítás | Aktív lokátoros irányítás (ARH) |
| Robbanótöltet | repesz-romboló |
| Kormányzás | aerodinamikai |
| Gyújtó | rádiós közelség és csapódó gyújtó |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 3,7 m |
| Törzsátmérő | 0,178 m |
| Szerkezeti tömeg | 190 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | több mint 4 Mach |
| Hatótávolság | 100-200 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meteor témájú médiaállományokat. | |
A Meteor egy nagy hatótávolságú légiharc-rakéta, amelyet az MBDA fejleszt és gyárt. Szilárd tüzelőanyagú ún. ramjet hajtóművének köszönhetően hatótávolsága több mint 100 km is lehet.[1] A rakéta aktív lokátoros rávezetést (ARH) használ a repülésének végső fázisban, ahol hajtóművének köszönhetően még jelentős energiatartaléka marad manőverek végrehajtására. Jelenleg hét ország alkalmazza és négy repülőgéptípus tudja hordozni és indítani: JAS-39 Gripen, Rafale, Eurofighter Typhoon és a jövőben az F-35 Lightning II.
A Meteor rakéta a magyar légierő Gripen vadászrepülőinek arzenáljába is bekerül várhatóan.[2]
Kialakítása és jellemzői
[szerkesztés]A Meteor az egyik legfejlettebb nagy hatótávolságú légiharc-rakéta a világon. Különlegessége a hajtóművében rejlik: a szilárd tüzelőanyagú rakéta a levegő oxigénjét is hasznosítja úgynevezett ramjet hajtóművében, ami sokkal hosszabb égésidőt és nagyobb mozgási energiát biztosít számára a pályája végfázisában a hagyományos rakétahajtóművekhez képest. A legtöbb légiharc-rakéta hajtóműve ritkán működik 5-10 másodpercnél tovább és többnyire már nem biztosít tolóerőt a pályája végső fázisában, miközben minden forduló, manőver csökkenti a mozgási energiáját, sebességét és ezzel a találat valószínűségét is.[3] Ennek köszönhetően lehetnek sikeresek a közeledő rakétákkal szembeni kitérő manőverek. Ha megtámadott repülőgép kellő számú és nagy g-terhelésű manőverekre készteti a rakétát, az akár teljesen elveszítheti mozgási energiáját, manőverező képességét, és végül lezuhan vagy bizonyos idő után megsemmisíti önmagát, amennyiben nem ér el találatot.
Ezzel szemben a Meteor robotpilótája képes szabályozni az hosszú égésidejű hajtóművének tolóerejét, így „gazdálkodva” azzal annak érdekében, hogy a végső manőverek során is legyen elég mozgási energiája. A gyártó MBDA vállalat szerint rakétájuk rendelkezik a legnagyobb megsemmisítési zónával a világon és mozgási energiája háromszoros-hatszoros más típusokhoz képest.[3]
A rakéta kétirányú adatkapcsolattal is rendelkezik, így az indító repülőgép pályakorrekciós adatokat tud biztosítani a számára. A rakéta képes harmadik féltől – például másik vadászrepülőtől vagy AWACS felderítőtől – is céladatokat fogadni. A rakéta visszafelé is képes információkat küldeni a hajtóműve helyzetéről, mozgási energiájáról, a cél befogásáról, stb.[3]
A végfázisban a rakéta saját radarjával keresi meg és fogja be a célpontot a kalkulált találkozási pont közelében. A célponthoz érve csapódó vagy rádió-frekvenciás közelségi gyújtó indítja be a repesz-romboló harci részt.[3]
-
Meteor és IRIS-T rakéták egy Eurofighter Typhoonra függesztve -
Meteor rakéta és egy RBS-15 robotrepülőgép egy Gripen előtt kiállítva -
Meteor és amerikai konkurense: az AMRAAM (a felső állványon) -
Meteor rakéta egy Eurofighter Typhoonon
.jpg?lang=hu)
.jpg?lang=hu)
Alkalmazók
[szerkesztés]Jelenlegi alkalmazók
[szerkesztés]
Brazília – F-39 Gripen repülőgépekhez rendszeresítve. A 36 Gripen repülőgép számára 100 db Meteor rakétát rendeltek.[4]
Egyesült Királyság – Typhoon és F-35 repülőgépekhez rendszeresítve
Franciaország – Rafale repülőgépekhez rendszeresítve
Horvátország – Rafale repülőgépekhez rendszeresítve
India – Rafale repülőgépekhez rendszeresítve
Németország – Typhoon repülőgépekhez rendszeresítve
Olaszország – Typhoon és F-35 repülőgépekhez rendszeresítve
Spanyolország – Typhoon és EF-18 repülőgépekhez rendszeresítve
Svédország – JAS-39 Gripen repülőgépekhez rendszeresítve
Jövőbeni alkalmazók
[szerkesztés]
Dél-Korea – saját fejlesztésű KF-X repülőgépekhez lesz rendszeresítve[5]
Görögország – Rafale repülőgépekhez lesz rendszeresítve[6]
Magyarország – JAS-39 Gripen repülőgépekhez lesz rendszeresítve[2]
Szaúd-Arábia – Typhoon repülőgépekhez lesz rendszeresítve
Thaiföld – JAS-39 Gripen repülőgépekhez lesz rendszeresítve
Katar – Typhoon repülőgépekhez lesz rendszeresítve
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ METEOR. (Hozzáférés: 2021. november 28.)
- ↑ a b Új Gripeneket vásárolhat Magyarország, de még az is lehet, hogy annál valami sokkal jobb jön. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
- ↑ a b c d MBDA - Meteor. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ Brazilian Air Force Receives METEOR Missiles. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ https://www.mbda-systems.com/press-releases/south-korea-to-integrate-mbdas-meteor-missile-onto-kf-x-fighter-aircraft/. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ Greece Finalizes Rafale Fighter Purchase. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
| Európa |  IRIS–T · Meteor · Fireflash · Firestreak · Red Top · Sky Flash · AIM–132 ASRAAM R530 · R550 Magic · MICA  44M Lidérc  X–4 Selenia Aspide |
|---|---|
| Ázsia |  (NATO-kódnevek) K–5 (AA–1) · R–3SZ (AA–2) · R–4 (AA–5) · R–8 (AA–3) · R–23 (AA–7) · R–24 · R–27 (AA–10) · R–33 (AA–9 · R–37 (AA–13) · R–40 (AA–6) · R–60 (AA–8) · R–73 (AA–11) · R–77 (AA–12) · R–98  PL–1 · PL–2 · PL–3 · PL–5 · PL–6 · PL–7 · PL–8 · PL–9 · PL–10 · PL–11 · PL–12 · SD–10 · TY–90  Tien Chien I · Tien Chien II  AAM–1 · AAM–2 · AAM–3 · AAM–4 · AAM–5  Shafrir · Shafrir 2 · Python 3 · Python 4 · Python 5 · Rafael Derby Astra |
| Észak-Amerika | |
| Dél-Amerika | |
| Afrika | |
