Ugrás a tartalomhoz

Nagy (családnév)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nagy vagy Nadj a leggyakoribb magyar családnév,[1] 2018-ban 228 749 személy viselte. Már a 16. században is a legelterjedtebb volt a magyar nyelvterületeken.[2] Külső tulajdonságra utaló név, az erős termetű, magas emberekre értették, de a népnyelv az idősebbekre is használta.[3]

Eredete, formái

[szerkesztés]

A finnugor eredetű nagy melléknévből származik. Kettős névként is előfordul, például ha apa és fia is a Béla keresztnevet viseli, akkor a Kisbéla és Nagybéla becézéssel különböztetheti meg őket a környezetük. De vezetéknévként is előfordul egybe-, vagy akár különírt formában is: Nagypál, Nagygyörgy stb., vagy Nagy-György, Nagy-Pál formában. Névmagyarosítási céllal sok Grosz és Grósz, Grosszmann, Welky stb. nevű változtatta meg a nevét Nagyra.

Területi elterjedése egyenletes, Moldvában ritkább.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Születési családnevek 2016 (XLS). Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. (Hozzáférés: 2016. december 2.)
  2. Halmos Ferenc főszerk: Pannon enciklopédia: A családnevek élete. Budapest: Pannon Könyvkiadó. 1993.  
  3. a b Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2010.  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]