Ugrás a tartalomhoz

Nagycserna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycserna (Veľká Čierna)
Nagycserna címere
Nagycserna címere
Nagycserna zászlaja
Nagycserna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1361
PolgármesterJán Matejička
Irányítószám015 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség365 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság495 m
Terület4,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 18° 35′ 20″49.091700°N 18.588900°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 18° 35′ 20″49.091700°N 18.588900°E
Nagycserna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycserna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagycserna (szlovákul Veľká Čierna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 21 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén a történelem előtti időkben a puhó kultúra népe lakott.

A mai települést 1361-ben „Nagh Cherna” alakban említik először. 1477-ben „Cherna”, 1476-ban „Czerna”, 1512-ben „Czerna”, 1598-ban „Nagy Cherna” néven szerepel az írott forrásokban. A Csernyánszky család ősi birtoka. 1598-ban 24 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózó portája volt. 1784-ben a népszámláláskor 43 házat, ugyanennyi családot és 252 lakost, főként nemeseket számláltak a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Cserna. Tót falu Trentsén Vármegyében, az előbbeninek szomszédságában, birtokosai Fridválszky, és más Urak, lakosai katolikusok, határja termékeny, de mivel földgye sikeres, réttye sem olly igen hasznos, a’ második Osztályba tétettetett.[2]

1828-ban 14 ház és 249 lakos élt a faluban. Lakói erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Cserna, tót falu, Trencsén vmegyében, 238 kath., 4 zsidó lak. Földje nem igen termékeny, de sikeres rozsot terem, lent is termesztenek. F. u. többen.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 326, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 357 lakosából 350 szlovák volt.

2011-ben 357 lakosából 349 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]