Nagylibercse
Megjelenés
Nagylibercse (Ľuboreč) | |||
Római katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Losonci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1271 | ||
Polgármester | Marcel Šupica | ||
Irányítószám | 985 11 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | LC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 348 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 252 m | ||
Terület | 31,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′ 36″, k. h. 19° 31′ 00″48.310000°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 36″, k. h. 19° 31′ 00″48.310000°N 19.516667°E | |||
Nagylibercse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylibercse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagylibercse (szlovákul: Ľuboreč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Losonctól 14 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Várát a Kacsics nemzetség Folkus ágából származó Libercsei-család emeltette 1271-ben. Templomát szintén a Libercseiek építtették a 14. században.
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 639, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 286 lakosából 282 szlovák volt.
2011-ben 339 lakosából 325 szlovák volt.
Neves emberek
[szerkesztés]- Itt született Ema Goldpergerová (1853-1917) szlovák nemzetébresztő, néprajzkutató, muzeológus.
- Itt született 1863-ban Ľudovít Maróthy író, evangélikus lelkész.
- Itt született 1865-ben Izabela Božena Sláviková kultúrmunkás.
- Itt született 1923-ban Ján Hrk szlovák zeneszerző.
- Itt élte gyermekkorát Elena Maróthy-Šoltésová (1855-1939) szlovák írónő, szerkesztő.
- Itt hunyt el 1691-ben Peter Sextius egyházi író, evangélikus lelkész.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Gótikus, egyhajós temploma a 14. században épült. A templom legjelentősebb művészettörténeti értékét az 1899-ben felfedezett 14. századi freskói képviselik, melyeket először 1901-ben restauráltak. Hajójának fennmaradt freskótöredéke Pietà-jelenetet ábrázol. A szószékre vezető lépcsők mentén lévő freskótöredék férfi- és nőalakjában a templom építtetőit örökítették meg. Szentélyének nagyméretű freskóján a tizenkét apostol látható. Barokk oltára 18. századi, Krisztus a keresztfán című oltárképét Kubányi Lajos festette 1902-ben.[2]
- A Liszec-hegyen épült középkori várának csupán talajszint alatti alapfalai maradtak fenn.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Böszörményi István írása a Múltunk emlékei 2004/11 lapszámában.