Nanga Parbat
Megjelenés
Nanga Parbat (نانگا پربت) | |
A Nanga Parbat a „Tündérmező” felől nézve | |
Magasság | 8125 m |
Hely | Pakisztán |
Hegység | Himalája |
Relatív magasság | 4608 m |
Dominancia | 189 km |
Első megmászás | 1953. július 3. Hermann Buhl |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 14′ 15″, k. h. 74° 35′ 21″35.237500°N 74.589167°EKoordináták: é. sz. 35° 14′ 15″, k. h. 74° 35′ 21″35.237500°N 74.589167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nanga Parbat témájú médiaállományokat. |
A Nanga Parbat 8125 m-es magasságával a kilencedik legmagasabb hegycsúcs a világon, a Himalájában, Pakisztán és Kasmír határán fekszik.
Első megmászója Hermann Buhl, 1953. július 3-án egy német expedícióban (erről a megmászásról játékfilm is készült). A Seven years in Tibet (magyarul: Hét év Tibetben) című film szintén összefüggésben van ezzel a csúccsal, amely film Heinrich Harrer azonos című könyve alapján készült.
További megmászások:
- Toni Kinshofer, Sigi Löw, Anderl Mannhardt 1962. június 23.
- Günter Messner, Reinhold Messner 1970. június 27. (A megmászást követően Günter Messner lavinába került, és eltűnt.)
- Felix Kuen, Peter Scholz, 1970. június 28.
- Ivan Fiala, Michal Orolin, 1971. július 11. (A csehszlovák Magas-Tátrai Himalája-expedíció keretében)
Magyar nemzetiségű hegymászók eredményei
[szerkesztés]- 1999 – Erőss Zsolt (Diamir-oldal, Messner-útvonal variánsa, szólóban; csúcsengedély nélkül, ezért az eredmény nem hivatalos; a hegy első magyar megmászása, egyben Erőss Zsolt legkiemelkedőbb magashegyi teljesítménye); http://komarnicki.hu/page.php?26
- 2013 – Török Zsolt (Rupal-oldal, Schell-útvonal; magyar nemzetiségű, de román állampolgárságú hegymászó, román expedícióval; a hegy első román megmászása ezen az oldalon)[1]
- 2023 – Varga Csaba, pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Nanga Parbat meghódítása (archivált tartalom). 4bakancs.com
- ↑ Hazajáró facebook
További információk
[szerkesztés]- Reinhold Messner: A végzet hegye. Nanga Parbat-fivérek, halál és magány; ford. Révai Gábor; Park, Budapest, 2004 (Veszélyes övezet)