Ugrás a tartalomhoz

Nyírtass

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírtass
A 13. századi nyírtassi református templom légifotója
A 13. századi nyírtassi református templom légifotója
Nyírtass címere
Nyírtass címere		 Nyírtass zászlaja
Nyírtass zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterJenei Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4522
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1786 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 02′48.116667°N 22.033333°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 02′48.116667°N 22.033333°E
Nyírtass (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírtass
Nyírtass
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtass weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtass témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírtass község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyírség középső-északi részén fekszik, Kisvárdától 12 kilométerre dél-délnyugati irányban. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Ajak, északkelet felől Gyulaháza, kelet felől Nyírkarász, délkelet felől Petneháza, dél felől Laskod, délnyugat felől Ramocsaháza, nyugat felől Berkesz és Gégény, északnyugat felől pedig Pátroha.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, mely a belterületének északi széle közelében halad el. Dombrád felől a 3828-as úton érhető el, főutcája a főútból ennek folytatásaként kiágazó 41 103-as számú mellékút; Laskoddal egy számozatlan, alsóbbrendű út köti össze, és a határszélén délnyugaton elhalad még a 3837-es út is.

Vasútvonal nem érinti.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A község nevét mind a néphagyomány, mind az írásos adatok szerint Tas honfoglaló vezérről kapta. Anonymus szerint Tas vezér „…a meghódolt nép kérelmére, vásárhelyet állítva a Nyír és a Tisza közt, mely vásárhelyre saját nevét adta, melyet máig is Tasvásárhelynek neveznek”.

A Nyír előtagot a község 1908. december 22-én vette fel. Erről az eseményről az említett napon felvett rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve ad számot: „Községi jegyző előterjeszti a vármegye alispánjának 23972/1908. számú rendeletével leküldött Szabolcs vármegye községei nevének törzskönyvezett jegyzékét – s ezzel egyidejűleg a Kisvárdai Járás Szolgabírói Hivatalának 7903 K/908 számú rendeletét, melyet ezen határozatából kifolyó intézkedések céljából adott ki.” A 76/1908. Képv. 2349 K. határozatból: „A Thass községnek Nyírtassra történő elnevezését a Képviselő-testület – bár fájdalommal – tudomásul veszi.”

Története

[szerkesztés]

Már 1200 körül jelentősebb település. A község királyi tulajdonban volt. V. István óta két kun vitéz, Iteg és György birtoka volt. Örökös nélküli haláluk után a szatmári ispán kapta ajándékba. Akkor lakatlan volt, de temploma a Szent Szűz tiszteletére építve már állott. Másik részében is kunok laktak, ők 1322-ben Magyar Pál gimesi várnagynak adták el birtokrészüket.

1416-ban Ólnodi Czudar Péter bán kapta meg a területet a királytól, így a 15. században a Czudar család tulajdona volt. A 15. század végén már a királyné birtoka volt, majd hosszú pereskedés után királyi adományként a Várdai/Kis-várdai/ családhoz jutott nagy része. 34 dézsmafizető jobbágyával (mintegy 171–180 fő) fontos helynek számított.

1611 után a két Várdai/Kis-várdai lány révén bedeghi Nyáry Pál és Melith Péter szerezte meg tulajdonul. A 17. században a Serédyeknek, a Palaticzoknak kúriája is volt itt.

A század végén újabb osztozkodás révén a Drugeth, a Lónyay, a Zichy és az Esterházy család is birtokolt részeket az oppodiumnak (mezővárosnak) nevezett településből. A 18. század elején a falu teljesen elnéptelenedett, tulajdonosai közbirtokosságot alkottak. Jósa István 1714-ben lengyeleket telepített be a faluba, amely ettől kezdve elvesztette mezővárosi jogállását. A 19. század közepén 23 nemesi birtokosa és 1150 lakója volt. A falut 1835-ben földrengés pusztította el. Mai határába olvadt be a Köpetelke nevű birtok, melynek tulajdonosát 1324-ben a tassi határjáró oklevél már említi.

A 20. század elején 290 lakóháza és 2110 lakosa volt (csaknem annyi mint most). Nevezetesebb úrilakok 1800-as évek végéről: gróf Vay Tiboré, Jármy Andoré, Detrich Miklósé. Egy időben nagyközség volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Szemán Miklós független[3]
1994–1998 Magyar István független[4]
1998–2002 Papp László független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 Jenei Erzsébet független[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 Fidesz-KDNP[10]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Érdekesség, hogy a településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson kilenc jelölt indult a faluvezetői posztért.[4] (Ennél több, 11 jelölt csak a szomszédos Pátroha polgármesteri címéért indult abban az évben.) A következő, 1998. október 18-án megtartott polgármester-választáson még több, tíz jelölt indult a polgármesteri posztért.[5] (Ennél több, 12 jelöltre abban az évben az egész országban csak Hatvanban akadt példa.)

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2063
2050
2021
1942
1902
1863
1775
1794
1786
201320142015201920202021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,2%, református 20,5%, görögkatolikus 20,6%, felekezeten kívüli 1,7% (28,4% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,1-0,1% lengyelnek, németnek, görögnek és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 22,9% református, 18,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 5,2% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Nyírtass nevezetességei közé tartozik a római katolikus, a görögkatolikus és a református templom; az általános iskola épületével egybekötött kastély, a polgármesteri hivatal, és az ezredfordulón átadott park, Tas vezér turullal ékesített lovas szobrával.[14]

  • A református templom
    A református templom
  • A Tas vezér általános iskola a kastéllyal
    A Tas vezér általános iskola a kastéllyal

Ismert személyek

[szerkesztés]

Zsidóság

[szerkesztés]
Meshulim Feish Segal Lowy II. rabbi

Valaha jelentős zsidó lakosság élt Nyírtasson, az utóbbi években pedig zarándokok sokasága érkezik ide a világ minden pontjáról, hogy emlékezzenek a haszid zsidó ősökre. A tervek szerint a zarándokok fogadására a Hácár Hákodes Tass Alapítvány egy folyamatosan üzemelő zarándokházat építtet föl a községbe érkezők számára a Bem utcában, a zsidó temető közelében.[15] Kanadában létezik egy Tosh nevezetű haszid település Montreal közelében (Tosch Nyírtass jiddis neve), amelyet a Nyírtassról elszármazott Meshulim Feish Segal Lowy II. (Lőwy Ferenc, 1921–2015) rabbi hozott létre, s ahol a nyírtassi csodarabbi leszármazottai és hívei élnek.[16][17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 20.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Nyírtass Helységnévtár
  13. ↑ Nyírtass Helységnévtár
  14. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  15. ↑ Ilyen lesz a Nyírtass Zarándokközpont. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  16. ↑ Rabbinikus csodák és csodás rabbik. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  17. ↑ Tosh, Between Earth and Moon: A Hasidic Rebbe’s Followers and his Teachings (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 19.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírtass&oldid=27449524”