Ugrás a tartalomhoz

Philippe Buonarroti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Philippe Buonarroti
SzületettFilippo Giuseppe Maria Ludovico Buonarroti
1761. november 11.[1][2][3][4][5]
Pisa[6][2]
Elhunyt1837. szeptember 17. (75 évesen)[2]
Párizs[6][2]
Állampolgárságafrancia
GyermekeiCosimo Buonarotti
Foglalkozása
IskoláiPisai Egyetem
SírhelyeMontmartre-i temető

Philippe Buonarroti aláírása
Philippe Buonarroti aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Philippe Buonarroti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Filippo Giuseppe Maria Ludovico Buonarroti, francia nevén Philippe Buonarroti (Pisa, 1761. november 11. – Pisa, 1837. szeptember 15.) olasz származású francia forradalmár.

Életútja

[szerkesztés]

Kezdetben ügyvédnek készült és amellett fáradhatatlanul terjesztette Rousseau eszméit. 1787-ben ellenzéki lapot indított, emiatt száműzték Toszkánából. Korzika szigetére települt át, ahol a francia érdekek előmozdításán fáradozott, és a L' ami de la liberté Italienne című lapnak vetette meg az alapját. 1793 májusában kieszközölte Párizsban, hogy a St. Pietro nevű apró szigetet a Francia Köztársasághoz csatolják. Ennek köszönhetően ő is megkapta a francia állampolgárságot. Ezentúl állandóan a francia-olasz szövetség megkötésén buzgólkodott. Robespierre meghitt barátja volt, a politikus bukása után őt is letartóztatták, de csakhamar szabadon bocsátották. Nemsokára a létrehozta a Panthéon társulatot az 1793-iki alkotmány visszaállítására Gracchus Babeuffel együtt, akinek összeesküvésében (1796) szintén részt vett. Ennek leleplezése után életfogytiglani száműzetésre ítéltlék. 1800-ban Oléron szigetére vitték, de I. Napóleon Kelet-Franciaország egy kis városában helyeztette rendőri felügyelet alá, mert ártatlan politikai rajongónak tartotta. Később Genfbe, majd Brüsszelbe költözött és itt írta a Conspiration de Babeuf (Brüsszel, 1828) című könyvét. A júliusi forradalom után Párizsba tért vissza, ahol zenetanárként tengette életét.[7]

Magyarul

[szerkesztés]
  • Összeesküvés az egyenlőségért; jegyz., utószó Hahner Péter, ford. Dévényi Levente; Európa, Bp., 1987 (Clio)

Források

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b c d Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven)
  5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2016. április 16.)
  7. Vanucci, I martiri della libertá italiana, 1860.