Pirokatechin
Pirokatechin | |||
Pirokatechin |
3 dimenziós szerkezet | ||
IUPAC-név | benzol-1,2-diol | ||
Szabályos név | 1,2-dihidroxibenzol | ||
Más nevek | o-dihidroxibenzol, pirokatechin | ||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 120-80-9 | ||
PubChem | 289 | ||
ChemSpider | 13837760 | ||
RTECS szám | UX1050000 | ||
| |||
| |||
InChIKey | YCIMNLLNPGFGHC-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C6H6O2 | ||
Moláris tömeg | 110,11 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen, kristályos | ||
Sűrűség | 1,34 g/cm³ (20 °C)[1] | ||
Olvadáspont | 105 °C[1] | ||
Forráspont | 245 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | 430 g/l, 20 °C[1] | ||
Savasság (pKa) | 9,5 | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R21/22, R36/38[1] | ||
S mondatok | (S2), S22, S26, S37[1] | ||
Lobbanáspont | 127 °C[1] | ||
LD50 | 260 mg/kg (patkány, szájon át)[1] 800 mg/kg (nyúl, bőrön keresztül)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon kétértékű fenolok | Rezorcin Hidrokinon | ||
Rokon vegyületek | 1,2-benzokinon | ||
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A pirokatechin egy szerves vegyület, egy kétértékű fenol. A két hidroxilcsoport egymáshoz képest orto-helyzetben (szomszédos helyzetben) található benne. A két izomerje a rezorcin (a hidroxilcsoportok meta-helyzetűek) és a hidrokinon (a hidroxilcsoportok para-helyzetűek). Színtelen, kristályos vegyület. Jól oldódik vízben, alkoholban, éterben és kloroformban.
Története
[szerkesztés]A pirokatechint H. Reinsch fedezte fel a katechin (az Acacia catechu gyantája) desztillációs termékeként. A neve is innen ered.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A pirokatechin reakcióképes vegyület. Oxidációra hajlamos, emiatt erős redukálószer. Kristályai már levegőn is oxidálódnak, emiatt megbarnulnak. Különösen a lúgos oldata oxidálódik könnyen. A vegyület oldata az ezüst-nitrát oldatát már szobahőmérsékleten redukálja, belőle fémezüstöt választ ki. A pirokatechin vizes oldata vas(III)-ionokkal zöld színreakciót ad, még nagy hígítás esetén is. Ólom(II)-acetát hatására színtelen csapadék, a vegyület ólom(II)-sója válik le. A vegyület lúgos oldata foszgén hatására gyűrűs szénsavészterré alakul, amit pirokatechin-karbonátnak neveznek.
Előfordulása
[szerkesztés]Megtalálható a barnaszénkátrányban és a bükkfakátrányban. Számos egyszerűbb és bonyolultabb származéka megtalálható a természetben a növényvilágban. Fontos növényi pigmentek, a flavonoidok és az antociánok tartalmaznak a pirokatecinből levezethető csoportot (orto-dihidroxi-fenil-csoport). Ezekben a vegyületekben a hidroxilcsoportok gyakran éteresítve vannak.
Az egyszerűbb pirokatechin-származékok illóolajok alkotórészei. Ilyenek például a gvajakol és az eugenol.
Előállítása
[szerkesztés]A pirokatechin 2-klór-fenolból vagy o-benzol-diszulfonsavból állítható elő. Az utóbbi vegyületből nátrium-hidroxiddal való összeolvasztással nyerik.
Felhasználása
[szerkesztés]A pirokatechint antioxidánsként és fertőtlenítőszerként használják. Emellett festékek, illatanyagok és gyógyszerek szintézisére használják. A szerves kémiai szintézisekben védőcsoportként használják a karbonilvegyületek megvédésére.[1]
Források
[szerkesztés]- Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]