Ugrás a tartalomhoz

Portál:Győr-Moson-Sopron megye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győr-Moson-Sopron portál  
Győr-Moson-Sopron megye  
Széchenyi István Egyetem Győr

Győr-Moson-Sopron vármegye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról Vas vármegye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik Magyarország területére. Ugyanakkor Sopron környékén úgy húzták meg a trianoni határt, hogy a város és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.

Győr-Moson-Sopron vármegye területe 4208 km², Magyarország területének 4,4%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb vármegyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom vármegyének. Területén kb. 450 000 ember él.

A vármegye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja.

A nyugati fekvés mindig fontos volt a vármegye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a határ menti forgalomban játszik nagy szerepet.

Tájegységei  

A megye területén Magyarország három makrorégiója (nagytája) találkozik. Győr-Moson-Sopron megye természetföldrajzi szempontból különböző felszínű tájakból tevődik össze.

A legnagyobb területet a Kisalföld foglalja el, amelynek szintén három mezorégiója (középtája) van. Ezek a következők:
1. Győri medence amelyhez 4 mikrorégió tartozik:
Szigetköz, Mosoni-síkság, Fertő-Hanság medence és a Rábaköz.
2. Komárom-Esztergomi síkság, amit 2 kistájra oszthatunk fel.
a Győri-Tatai teraszvidékre és az Igmánd-Kisbéri medencére.
3. Marcal-medence
A legkisebb a Dunántúli középhegység, amelynek mikrorégiója a Pannonhalmi-dombság.
1. Sopron-Vasi síkság, mely 1 kistájjal rendelkezik.
Répce-síkság
2. Alpokalja
Soproni-hegység, Fertő-melléki-dombság és a Soproni-medence-Ikva-síkság.
Győr-Moson-Sopron megye története  
Győr-Sopron megye kialakítása 1950-ben
(1 Vas megyétől Győr-Sopronhoz, 2 Sopron megyétől Vashoz, 3 Komárom megye, 4 Győr-Sopron megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)

A jelenlegi megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánút.

A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye, Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, Győr-Moson megye néven (1945-1950).

A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg, , Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.

További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, majd Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, és legutóbb[ 2002. október 10-én Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány .

Kiválasztott kép  
A hédervári kastély
Kiemelt cikkeink  
Győr-Moson-Sopron megye jeles alakjainak listája  

* Itt születtek:


  • A megye volt működésük főbb színtere:
Tennivalók  
Üzenet hagyásához kattints ide!
További portálok