Porta Hungarica
Porta Hungarica (magyar kapu) néven illették a középkorban a Magyar Királyság nyugati határán létesített megerősített bejárókat, gyepűket. Ilyen kapu volt:
- a Fertő délnyugati részén, Kapuvár (mely nevét is erről kapta) és Cirák környékén;
- a Lajta (Sárfolyó) irányában a Hanság mocsarai között, Mosonon túl;[1]
- a Dévényi-kapu,[2][3] ahol a Duna áttör a Kis-Kárpátok és a Hainburgi-rög között, és a Bécsi-medencéből a Kisalföldre lép.[4][5]
- Trencséntől nyugatra, szükség esetén elzárva a Hrozinkai-szorost,[6] amelyen át a Morvaország és a Vág völgye közötti út vezetett;[1]
- Fiuménél a Lujza-úton, a tersattoi várhegy oldalából mintegy 15 m mélyen kirepesztett átvágás,
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.
- ↑ Dévény (Hrad Devin) (magyar nyelven). Várlexikon.hu, 2017. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
- ↑ Kilátás Preßburgra (magyar nyelven). Dunai Szigetek blog, 2014. április 26. [2018. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
- ↑ Porta Hungarica, die (német nyelven). Duden, 2018. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
- ↑ Andrew Beattle. The Danube: A Cultural History, Landscapes of the imagination (angol nyelven). Oxford University Press, 116. o.. ISBN 9780199768356 (2010). Hozzáférés ideje: 2018. december 31.
- ↑ lásd Starý Hrozenkov
További információk
[szerkesztés]- Emmerich Schaffran. Die Porta Hungarica – Von Petronell bis Wolfsthal, Österreich-Reihe (német nyelven). Bécs: Bergland Verlag (1960)
- Reinhard Linke. Porta Hungarica, Niederösterreichische Kulturwege 14 (német nyelven). Niederösterreichisches Institut für Landeskunde. ISBN 9783901635298 (2009)
- Fábry Zoltán: Porta Hungarica
- Magyarország vármegyéi és városa http://mek.oszk.hu/11800/11859/