Ugrás a tartalomhoz

Récse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Récse (Rača)
Récse látképe
Récse látképe
Récse címere
Récse címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi III.
Rangközség
Első írásos említés1245
PolgármesterPeter Pilinský
Irányítószám831 06
Körzethívószám02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Népesség
Teljes népesség25 733 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség831 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Terület23,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′, k. h. 17° 09′48.216667°N 17.150000°EKoordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 17° 09′48.216667°N 17.150000°E
Récse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Récse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Récse (szlovákul Rača, korábban Račistorf, németül Ratzersdorf) Pozsony város része, a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában. Főként szőlőtermesztéséről és borairól híres.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre, a Kis-Kárpátok keleti lábánál fekszik.

Története

[szerkesztés]
A récsei plébániatemplom

A területén állt legkorábbi települést a 8. században alapították. A tatárjárás után az elpusztult lakosság helyére németeket telepítettek ide. A település első említése 1245-ből "Reche" néven egy királyi adománylevélből származik. Már ekkor is szőlőtermelő község volt. Területén őrtorony állt, mely a pozsonyi várhoz tartozott. A 16. században délről a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt. 1647-től nemesi kiváltságokkal rendelkező mezőváros, amely első kiváltságait még III. Andrástól kapta, aki felmentette a pozsonyi szőlőtermelőket az adózás alól.

Vályi András szerint "RÉCSE. Ratzersdorf. Elegyes Mezőváros Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, mások is, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Pozsonyhoz 1 mértföldnyire. Leginkább híres, és egésséges bora nevezetesíti, melly a’ külső országokban is kedves; határja középszerű, vagyonnyai is, eladásra jó módgyok van"[2]

Fényes Elek szerint "Récse, (Ratzersdorf, Rathsdorf), népes tót-német m. v., Poson vmegyében, Posonhoz északra 1 órányira, a szőlőtőkékkel, erdőkkel boritott Kárpáthegy tövében. Lakosai kik 1528 k., 413 evang., 96 zsidókra mennek, többnyire szőlőmivelésből, gyümölcs termesztésből, mesterségekből, résziben való aratásból táplálják magokat. Szántóföldje jó ugyan, de felette kevés. Legelője a népességhez igen szűk; ellenben szőlőhegye tágas s igen nevezetes jóságu bort terem. Szine ennek fejér, ize kellemetes, erős, zamatja sok. Sajnálni lehet azonban, hogy egy időtől fogva ez igen jó bornak arány szerént nem lévén becse, a récsiek is mint posoniak, kevés bort termő, de jó fajtáju tőkéiket kivágják; s helyette sok de csekély bort adó tőkéket választanak. A szőlőmivelés után fő helyt foglal el a gyümölcs termesztés, mert gyümölcsével, melly édességéért, jó izéért nagyon kerestetik, Posonban eleven kereskedést űznek; kiváltképen cseresnyéjük, baraczkjok, spanyolmegyjök, téli almájok, gesztenyéjök kicsin szemü ugyan, de édes izeik miatt nagyon kapós. F. u. hg Pálffy és számos curialisták."[3]

1946-ban csatolták Pozsonyhoz.

Népessége

[szerkesztés]
Récsei utcarészlet

1910-ben 4595 lakosából 3041 szlovák, 875 német és 650 magyar volt.
2011-ben 19 679 lakosából 17 933 szlovák, 392 magyar és 264 cseh volt.[4]

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasúti

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)

Források

[szerkesztés]
  • Podolák, J. 1989: Rača. Bratislava
  • Havlovič, Ľ 2002: Rača - Z dejín a pamiatok obce. Bratislava
  • Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest