Réti tücsökmadár

Réti tücsökmadár
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Tücsökmadárfélék (Locustellidae);
Nem:	Locustella;
Faj:	L. naevia;
Tudományos név
	Locustella naevia; (Boddaert, 1783)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Réti tücsökmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Réti tücsökmadár témájú médiaállományokat és Réti tücsökmadár témájú kategóriát.

A réti tücsökmadár (Locustella naevia) a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Palearktikus elterjedésű faj, mely Európa nagy részén, illetve Ázsiában Nyugat-Mongóliáig fordul elő, kontinensünkön északi és nyugati irányba terjeszkedik.

Vonulása

Az európai madarak Nyugat-Afrikában, a Szaharától délre telelnek, míg a keleti fészkelők telelőterülete Északkelet-Afrikában, Indiában és Pakisztánban található.

Megjelenése

Az egyetlen foltos hátú tücsökmadár faj, amely mintázata alapján könnyen felismerhető. Felülről olív árnyalatú szürkésbarna alapon sötéten foltozott, alulról piszkos fehér színű. Lába rózsaszínes, csőre meglehetősen sötét. A nemek hasonlóak. Hangja különbözik a berki (L. fluviatilis) és nádi tücsökmadártól (L. luscinioides): pirregése magasabb hangú, egészen fémes hangzású.

Alfajai

Locustella naevia naevia - Európától a Krím-félszigetig található meg.
Locustella naevia obscurior - Kaukázusban él.
Locustella naevia straminea - Nyugat-Szibériától Nyugat-Kínáig honos.
Locustella naevia mongolica - Kazahsztán, Afganisztán, Mongólia területén fordul elő.

Életmódja

Eredetileg a bokros, fás mocsár-és lápréteket kedveli, de újabban megtelepedett hegy- és dombvidékek fenyvesiben és tölgyeseiben és mezőgazdasági területeken is. Kisebb gerinctelenekkel, rovarokkal, pókokkal és puhatestűekkel táplálkozik. Rejtett életmódja miatt nehéz észrevenni, amikor nem énekel.

Szaporodása

Fűcsomók, zsombékok között költ, a fészeképítésben mindkét szülő részt vesz. Fészekalja általában 5–6 tojásból áll. A mintegy 14 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 10–12 napig maradnak a fészekben, majd néhány napig annak közelében egyesével rejtőzködnek, miközben a szülők tovább etetik őket.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon elég gyakori fészkelő (állományát 3000–5000 párra becsülik), bár a másik két tücsökmadár fajnál ritkább. Az utóbbi két évtizedben terjeszkedik: az 1970-es években a Dunántúlról volt csak ismert, azóta megtelepedett többek között az Ecsedi-láp, a Szatmári-síkság és Beregi-síkság, a Kiskunság, a Hortobágy és a Nyírség területén is.

Védettsége

A faj szerepel az IUCN Vörös Listáján; Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Források

Ujhelyi P. [szerk.]: Élővilág Enciklopédia. A Kárpát-medence állatai. Kossuth Kiadó, 2005
Ecsedi Z. [szerk.]: A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros-Szeged, 2004
Haraszthy László [szerk.]: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, 1998
Mullarney, K., Svesson, L., Zetterström, D. & Grant, P.J.: Bird Guide, The Most Complate *Field Guide To the Birds of Britten and Europe. HarperCollins, London, 1999.
Svensson, L.: Identification Guide to European Passerines. 1992 Stockholm
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 16.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap