Ugrás a tartalomhoz

Roberto Di Matteo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roberto Di Matteo
Roberto Di Matteo edzőként
Roberto Di Matteo edzőként
Személyes adatok
Teljes névRoberto Di Matteo
Születési dátum1970május 29. (54 éves)
Születési helySchaffhausen, Svájc
Állampolgárságsvájci
Magasság178 cm
Testtömeg74 kg
Posztközéppályás
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1988–1991svájc FC Schaffhausen50(2)
1991–1992svájc FC Zürich34(6)
1992–1993svájc FC Aarau33(1)
1993–1996olasz Lazio87(7)
1996–2002angol Chelsea119(15)
Összesen323(31)
Válogatottság
1994–1998olasz Olaszország34(2)
Edzőség
IdőszakKlub
2008–2009Anglia Milton Keynes Dons
2009–2011Anglia West Bromwich Albion
2011–2012Anglia Chelsea (másodedző)
2012Anglia Chelsea
2014–2015Német Schalke 04
2016angol Aston Villa
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Roberto Di Matteo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Roberto Di Matteo (Schaffhausen, Svájc, 1970. május 29. –) svájci-olasz labdarúgó, edző.

Pályafutása legnagyobb részét az angol Chelsea-ben töltötte, hat évet játszott a klubban. Az olasz válogatottban 34-szer lépett pályára és két gólt szerzett. Hazája színeiben részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon és az 1998-as világbajnokságon.

Pályafutása

[szerkesztés]

Játékosként

[szerkesztés]

Svájc és Olaszország

[szerkesztés]

A Svájcban, olasz szülőktől született Di Matteo a svájci FC Schaffhausenben kezdte pályafutását, majd 1991-ben az FC Zürich-hez igazolt, egy évvel később pedig már az FC Aarau-ban rúgta a bőrt. 1993-ban svájci bajnokságot nyert az Aarau-val, és ugyanebben a szezonban megnyerte a svájci Év Játékosa díjat. 1993 nyarán Olaszországba igazolt az Lazio-hoz 550,000 fontnak megfelelő összegért. A csapatban alapemberré vált, az itt töltött évei alatt debütált a válogatottban. Lazio-s karrierjének végét egy Internazionale elleni védelmi hiba okozta, és az azt követő vita Zdeněk Zeman edzővel. A játékost az angol Chelsea szerződtette akkor klubrekordnak számító 4.9 millió fontért.

Chelsea

[szerkesztés]

Di Matteo hatásosan mutatkozott be a Chelsea-ben, debütáló mérkőzésén a Middlesbrough ellen győztes gólt szerzett. Passzolóképessége és pontos távoli lövései a csapat meghatározó emberévé tették. Első szezonjában kilenc gólt szerzett, többek közt két távolról lőtt gólt a Tottenham Hotspur és a Wimbledon ellen. A bajnokságban a 6. helyhez segítette a csapatot, ez volt a legjobb eredményük az 1989–90-es szezon óta. 1997-ben FA-kupa-döntőt játszottak a Wembley-ben a Middlesbrough ellen. Di Matteo az első percben, pontosabban a 43. másodpercben, 30 méterről gólt szerzett, ez a Wembley-ben rendezett kupadöntők leggyorsabb gólja. A Chelsea 2–0-ra győzött, ezzel elhódította a kupát is.

A következő szezonban ismét remekelt, tíz gólt szerzett, emellett számos gólpasszt adott. Az 1998-as ligakupa-döntőben ismét a Middlesbrough ellen a mérkőzés második gólját szerezte a 107. percben, ezzel a Chelsea-é lett a kupa. A KEK-döntőben is pályára lépett, csapata 1–0-ra győzött a VfB Stuttgart ellen. Ez volt az első európai sikerük 1971 óta. Ugyanebben az évben az európai szuperkupában is megmérkőzhettek, ahol a Real Madrid ellen hódították el a kupát. A mérkőzés egyetlen gólját a Di Matteo cseréjeként a 63. percben pályára lépő Gustavo Poyet szerezte.

Az 1998–99-es szezon különleges volt a csapat számára, 20 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozatot állítottak fel, és a szezon végén a harmadik helyen végeztek a bajnokságban, így indulhattak a Bajnokok Ligájában. Di Matteo kulcsfontosságú szerepet játszott a középpályán Gustavo Poyet, Dennis Wise és Dan Petrescu mellett, és jópár emlékezetes gólt szerzett, többek közt a Coventry City ellen a mérkőzés utolsó perceiben. Az 1999–2000-es szezon nagy részét sérülés miatt ki kellett hagynia, de az idény végén visszatért, és döntő fontosságú gólokat szerzett, mint például harmadik kupát érő gólját a Wembley-ben a 2000-es FA-kupa-döntőben Az Aston Villa ellen. A mérkőzésen kihasználta a kapus, David James hibáját, és belőtte a találkozó egyetlen, győzelmet érő gólját a 71. percben, amivel a Chelsea negyedik trófeáját szerezte három év alatt. Di Matteo a mérkőzés után ezt nyilatkozta: "Kár, hogy lerombolják ezt a régi helyet – nagyon szerencsés stadion volt számomra." Ez volt ugyanis az utolsó kupadöntő a régi Wembley-ben.

A 2000–01-es szezon elején háromszoros lábtörést szenvedett egy FC St. Gallen elleni UEFA-kupa mérkőzésen, így a következő 18 hónapot csak a kispadon tölthette. Végül 2002 februárjában, 31 évesen a visszavonulás mellett döntött.[1] Hat, a Chelsea-nél eltöltött éve alatt 175 alkalommal lépett pályára és 26 gólt szerzett.

Később beválasztották a Chelsea legjobb tizenegyébe, és ő vezethette pályára a csapatot a 2002-es FA-kupa-döntőjében. A mérkőzést az Arsenal nyerte 2–0-ra.

Edzőként

[szerkesztés]

Di Matteo 2008. július 2-án foglalta el az angol Milton Keynes Dons edzői posztját, miután korábbi menedzserük, Paul Ince a Blackburn Rovers-hez csatlakozott. Asszisztense korábbi Chelsea-s csapattársa, Eddie Newton lett, a fitneszedző pedig Ade Mafe, aki korábban a Chelsea-nél is dolgozott, és részt vett az 1984. évi nyári olimpiai játékokon. Az MK Dons di Matteo első csapata edzőként.[2] Ezután a másodosztályú West Bromwich Albion edzője lett. A csapattal feljutott a Premier League-be. 2009 telén a csapat bentmaradó helyen állt, de Di Matteo-nak egy elnökséggel való konfliktus miatt távoznia kellett. 2011 nyarán a Chelsea új menedzsere, André Villas-Boas őt kérte fel másodedzőnek, amit ő el is fogadott. Márciusban a portugál edzőnek a vártnál gyengébb eredmények miatt felbontották a szerződését, ezért a szezon végéig Di Matteo vette át az irányítást. Május 1-jéig mindössze egy vereséget szenvedtek a bajnokságban. Az FA kupában a Tottenham 5-1-es legyőzésével, a Bajnokok Ligájában pedig a Napoli két gólos hátrányból elért 5-4-es és a Barcelona 3-2-es legyőzésével (összesített eredmények) jutottak a döntőbe, melyet meg is nyertek a Bayern München ellen tizenegyespárbaj után. Szerződését meghosszabbították a következő idényre, de a vártnál gyengébb szereplés miatt november végén távozni kényszerült, a Juventus elleni 0–3–ra végződő BL-mérkőzés után menesztették.[3]

Sikerei, díjai

[szerkesztés]

Játékosként

[szerkesztés]

FC Aarau

Bajnok (1): 1992–93

Chelsea

Győztes (2): 1997, 2000
Győztes (1): 1998
Ezüstérmes (1): 1997
Győztes (1): 1997–98
Győztes (1): 1998

Edzőként

[szerkesztés]

West Bromwich Albion

Ezüstérmes (1): 2009–10

Chelsea

Győztes (1): 2012
Győztes (1): 2012

Források

[szerkesztés]
  1. Injury forces di Matteo to retire”, Soccernet, 2002. február 19.. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. május 14.) 
  2. Di Matteo appointed MK Dons coach”, BBC Sport, 2008. július 2. (Hozzáférés: 2008. július 2.) 
  3. Rafael Benitez lett a Chelsea vezetője”, sportgeza.hu, 2012. november 21. (Hozzáférés: 2012. november 21.) 
Előző
Paul Ince
MK Dons menedzser
20082009
Következő
Paul Ince