Sarki lúd
Sarki lúd | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Chen caerulescens (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
Anser caerulescens | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki lúd témájú médiaállományokat és Sarki lúd témájú kategóriát. |
A sarki lúd (Chen caerulescens) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Egyes rendszerezések az Anser nemhez sorolják Anser caerulescens néven
Elterjedése
[szerkesztés]Észak-Amerika és Szibéria északi részén fészkel, telelni délre vonul eljut Mexikóig, de kóborlásai során több országban is előfordul. Tundrák, mocsaras területek lakója. Japánban és Kínában is vannak telelő kolóniái.
Alfajai
[szerkesztés]- Chen caerulescens caerulescens
- Chen caerulescens atlanticus
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 60-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 150 centiméteres, testtömege pedig 2500–4000 gramm. Szárnyainak a végét kivéve tollainak a színe fehér. Csőre rövid és piros. Kétféle színváltozata van, a teljesen fehér és egy kék színű.
Életmódja
[szerkesztés]Társas, vonuló madár. Gyökerekkel, gumókkal, rügyekkel és levelekkel táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. A sarki lúd rendszerint 3 évig is él, de fogságban 15-20 évig is tartható.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A költési időszak június közepétől kezdődik. Talajmélyedésbe készíti fészkét, melyet levelekkel és pehelytollakkal bélel ki. A fészekalja 4-6 krémszínű, fehéres tojásból áll. A tojó 22-23 napig kotlik, eközben a hím őrködik. A kis sarki ludak körülbelül 40 napos korban önállóvá válnak. A sarki ludak nagy kolóniákban költenek.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 - magyar neve
További információk
[szerkesztés]- Lúdformák
- Madárfajok
- Kanada madarai
- Kína madarai
- Grönland madarai
- India madarai
- Japán madarai
- Dél-Korea madarai
- Mexikó madarai
- Oroszország madarai
- Az Amerikai Egyesült Államok madarai
- A Bahama-szigetek madarai
- Barbados madarai
- Belgium madarai
- Belize madarai
- Bulgária madarai
- Kuba madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Észtország madarai
- Feröer madarai
- Finnország madarai
- Franciaország madarai
- Németország madarai
- Honduras madarai
- Izland madarai
- Írország madarai
- Olaszország madarai
- Kazahsztán madarai
- Észak-Korea madarai
- Lettország madarai
- Litvánia madarai
- A Marshall-szigetek madarai
- Hollandia madarai
- Norvégia madarai
- Lengyelország madarai
- Portugália madarai
- Puerto Rico madarai
- Románia madarai
- Saint-Pierre és Miquelon madarai
- Spanyolország madarai
- Trinidad és Tobago madarai
- A Turks- és Caicos-szigetek madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Az Amerikai Virgin-szigetek madarai