Saxicola
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
-_Male_at_Hodal_I_IMG_5892.jpg?lang=hu) Gyászos csuk
(Saxicola caprata) | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saxicola témájú médiaállományokat és Saxicola témájú kategóriát. |
A Saxicola a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó nem.[1][2]
Rendszerezésük
[szerkesztés]A nemet korábban (mint a teljes Saxicolinae alcsaládot, a közeli rokon rigófélék (Turdidae) családjába sorolták, onnan helyezték át őket a légykapófélék családjába. Az alcsaládon belül az Oenanthe és a Campicoloides nemek számítanak a legközelebbi rokonaiknak.[3]
Genetikai vizsgálatok alapján a nembe sorolt fajok száma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Elsősorban a korábban nagyszámú alfajával gyűjtőfajnak tekinthető cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) rendszertani felülvizsgálatával, melyet ma 5 különálló fajnak tekintenek. A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. A DNS vizsgálatokon alapuló molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy nemcsak a kanári csuk (Saxicola dacotiae) és a réunioni csuk (Saxicola tectes) számít külön fajnak, de az afrikai cigánycsuk (Saxicola torquatus), a madagaszkári csuk (Saxicola sibilla), a cigánycsuk (Saxicola rubicola), a keleti cigánycsuk (Saxicola maurus) és a Stejneger-csuk (Saxicola stejnegeri) is különálló faji státuszra jogosult. [4][5][6][7]
A nemet Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1802-ben, az alábbi 15 faj tartozik ide:
- Jerdon-csuk (Saxicola jerdoni)
- szürke csuk (Saxicola ferreus)
- timori csuk (Saxicola gutturalis)
- rozsdás csuk (Saxicola rubetra)
- sivatagi csuk (Saxicola macrorhyncha)
- gyékénycsuk (Saxicola insignis)
- gyászos csuk (Saxicola caprata)
- fehérfarkú csuk (Saxicola leucurus)
- Stejneger-csuk (Saxicola stejnegeri)
- keleti cigánycsuk (Saxicola maurus)
- kanári csuk (Saxicola dacotiae)
- cigánycsuk (Saxicola rubicola)
- afrikai cigánycsuk (Saxicola torquatus)
- madagaszkári csuk (Saxicola sibilla)
- réunioni csuk (Saxicola tectes)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
- ↑ (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380–392. o. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008. PMID 20656044. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ Urquhart, E., & Bowley, A. (2002). Stonechats. A Guide to the Genus Saxicola. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-6024-4.
- ↑ (2002) „Evolutionary relationships of stonechats and related species inferred from mitochondrial-DNA sequences and genomic fingerprinting”. British Birds 95, 349–355. o. [2022. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ (2008) „Distinct taxonomic position of the Madagascar stonechat (Saxicola torquatus sibilla) revealed by nucleotide sequences of mitochondrial DNA”. Journal of Ornithology 149 (3), 423–430. o. DOI:10.1007/s10336-008-0290-1.
- ↑ (2009) „Taxonomic status and evolutionary history of the Saxicola torquata complex”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (3), 769–773. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.05.016. PMID 19464380.
