Ugrás a tartalomhoz

Schweitzer József (rabbi)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a főrabbiról szól. Hasonló címmel lásd még: Schweitzer József (egyértelműsítő lap).
Schweitzer József
2014-ben
2014-ben
Életrajzi adatok
Címnyugalmazott országos főrabbi
Született1922. október 13.
Veszprém
Elhunyt2015. február 5. (92 évesen)
Budapest
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Munkássága
Vallászsidó
Felekezetneológ
Hivatalországos főrabbi
Hivatali idő1985–1997
Hivatalbudapesti főrabbi
Hivatali idő1981–1985
Hivatala rabbiképző igazgatója
Hivatali idő1985–1997
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweitzer József témájú médiaállományokat.

Schweitzer József (Veszprém, 1922. október 13. – Budapest, 2015. február 5.) Széchenyi-díjas tudós, vallástörténész, egyetemi tanár, országos főrabbi.

Élete

[szerkesztés]

Schweitzer Sándor jogász és Hoffer Friderika gyermekeként született.[1] Csecsemő volt, amikor édesanyját elveszítette.[2] Anyai nagyapja Hoffer Ármin szentesi, majd veszprémi rabbi.[2] Kisgyerekként került Budapestre, itt kezdte az elemi iskolát.[2] 1940-ben a Pesti Izraelita Hitközség Reálgimnáziumában érettségizett.[2] A második világháború idején munkaszolgálatra hívták be, majd Budapesten bujkált.[2]

1945–1947 között vallástanár volt. 1946-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát az akkori Pázmány Péter, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.[1] 1947-ben avatták rabbivá.[2] 1948–1981 között Pécsett volt főrabbi.[1] 1964-től az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára volt. 1981-ben a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbijává hívták meg, e tisztséget 1985-ig töltötte be.[2] Ekkor egyetemi tanárként az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának nevezték ki, itteni teendőit 1997-ig látta el.[1]

1994-ben felekezete a neológ hitközségek országos főrabbijává választotta, e tisztséget 2000-ig látta el.[1]

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Spitzer Ágnes volt 1951-től. Két gyermeke (Judit, 1958; Gábor, 1964)[1] és három unokája született.

Emlékezete

[szerkesztés]

Síremlékét 2016. január 31-én avatták fel.[3]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • A Pécsi Izraelita Hitközség története (1966)
  • Az első pécsi héber nyomtatvány, 1965
  • Schweitzer J., Szilágyi M.: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig, 1982
  • (szerk): Az Országos Rabbiképző Intézet évkönyvei, Budapest, Országos Rabbiképző Intézet
  • A zsidóság a magyar művelődés századaiban, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem. Természet- és Társadalomtudományi Kar. Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet, 1994
  • (szerk.): Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április: a Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. Magyar Zsidó Levéltár, Orsz. Rabbiképző Int., Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Judaisztikai Kutatócsoport, 1994
  • Erdő Péter–Schweitzer József–Vizi E. Szilveszter: Hit, erkölcs, tudomány; fotó Váli Miklós; Éghajlat, Bp., 2006 (Manréza-füzetek)
  • „Uram, nyisd meg ajkamat" – válogatott tanulmányok és esszék (2007)
  • „Asztali beszélgetések...3 – Közös örökségünk" – szerk: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)
  • Cselekedd a törvényt, a jóságot szeresd, és Isten előtt járj alázattal! Dr. Schweitzer József összegyűjtött ünnepekről szóló beszédei; szerk. Pasqualini Zoltánné; Szülőföld, Gencsapáti, 2013

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h i j MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  2. ↑ a b c d e f g Schweitzer díszdoktori. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  3. ↑ http://www.bzsh.hu/felavattak-dr-schweitzer-jozsef-siremleket/
  4. ↑ http://www.hirado.hu/2015/02/06/elhunyt-schweitzer-jozsef/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András, Bp. 1999
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1  
  • Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877-1947. Szerk. Lővinger Sámuel, Bp. 1948
  • Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7920-6
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004
  • Hetven év. Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára; szerk. Landeszmann György, Deutsch Róbert; BZSH, Bp., 1992
  • Széfer Jószéf. A tanítványok tanulmánykötete a tanítómester rabbi, Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 80. születésnapja alkalmából / Essays in honor of Joseph Schweitzer; szerk. Zsengellér József; Open Art, Bp., 2002
  • Kertész Péter: Nehéz zsidónak lenni; jegyz. Róna Aser; Ulpius-ház, Bp., 2003
  • A 90 éves Schweitzer József főrabbi köszöntése; Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak, 2012
  • "A szívnek van két rekesze". Tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja alkalmából; szerk. Koltai Kornélia; L'Harmattan–Magyar Hebraisztikai Társaság, Bp., 2012 (Értesítő MTA Judaisztikai Kutatócsoport)
  • Schweitzer József emlékezete. A halálának első évfordulóján rendezett tudományos konferencia köszöntő beszédei és előadásai; Mazsihisz, Bp., 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schweitzer_József_(rabbi)&oldid=27445601”