Szászbudak
| Szászbudak (Budacu de Jos, Deutsch-Budak) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Szászbudak |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427017 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 32713 |
| Népesség | |
| Népesség | 942 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′, k. h. 24° 31′47.083333°N 24.516667°EKoordináták: é. sz. 47° 05′, k. h. 24° 31′47.083333°N 24.516667°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szászbudak (románul Budacu de Jos, régebb Budacu Săsesc, németül Deutsch-Budak, az erdélyi szász nyelven Budek) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 7 km-re délre, Alsóbudak, Beszterce, Kiszsolna és Simontelke közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]1228-ban Bodard néven említik először. 1332–1335 között a pápai tizedjegyzék Henricus plebanus de Bodako ... Budak föld néven Simontelke határosaként említette. Ma két település: Szászbudak és Alsóbudak.
Nevének változatai: 1440-ben prelidum Budag, 1587-ben Bwdak, 1733-ban Budák, 1750-ben Szász Budok, 1861-ben Szász-Budak, 1888-ban Szász-Budak (Deutsch-Budak, Budacul sasescu), 1913-ban Szászbudak.
1453-ban p. Bwdak a besztercei uradalomban: Hunyadi Jánost mint besztercei grófot iktatják birtokába. 1482-ben és 1492-ben p. regalis Naghbudak mint Simontelke (Do) egyik határosa.
A középkorban a település lakói erdélyi szászok voltak, amelyek a reformáció idején felvették a lutheránus vallást.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
A település német lakosságát a második világháború után kitelepítették.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 450 lakosából 230 német, 139 román, 75 cigány és 6 magyar volt.
2002-ben 896 lakosa volt, ebből 454 cigány, 437 román és 5 magyar volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- 1567-ben épült lutheránus temploma.
- Az Urunk színeváltozása emlékére szentelt ortodox fatemploma.
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg?lang=hu){kind=small}